Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1972

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - A magyar kormány nyilatkozata a vietnami amerikai bombázások felújítása ellen - A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata az európai békéről, biztonságról és együttműködésről

A tanácskozáson részt vevő államok meggyőződése, hogy a jelen szakasz­ban különösen fontosak és teljes mértékben megvalósíthatók az európai államok kollektív, együttes akciói az európai biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel összefüggésben állást foglalnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi megtartása mellett valamennyi euró­pai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada egyenjogú részvéte­lével. Az európai értekezlet résztvevői gyakorlati intézkedéseket dolgozhat­nának ki az európai feszültség további csökkentésére, s hozzáláthatnának az európai biztonsági rendszer építéséhez. A tanácskozáson képviselt államok úgy vélekednek, hogy az európai biztonság és együttműködés olyan kötelezettségek rendszerének létre­hozását igényli, amely kizárja az erőszak vagy az erőszakkal való fenye­getés alkalmazását az európai államok egymás közötti kapcsolataiban: minden országnak biztosítékot nyújt agressziós cselekmények ellen, s minden nép javát és felvirágzását szolgálja. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevő államok állást fog­lalnak az európai biztonság és az európai államok közötti kapcsolatok kö­vetkező alapelveinek általános elismerése és gyakorlati alkalmazása mel­lett Európa politikai életében : A határok sérthetetlensége. Az európai államok között ma fennálló ha­tárok, beleértve a második világháború következményeként kialakult határokat is, sérthetetlenek. Minden olyan kísérlet, amely e határok meg­sértésére irányulna, veszélyeztetné az európai békét. Ezért a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni kell a jelenleg fennálló határok sérthetet­lenségét, Európa államainak területi integritását, s teljes mértékben ki kell zárni egyes államok területi igényeit másokkal szemben. Az erőszakról való lemondás. Az európai államok közötti kapcsolatok­ban nem szabad erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést alkalmazni. Közöttük minden vitás kérdést kizárólag békés politikai eszközökkel, tárgyalások útján, a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztessék a népek jogos érdekeit, békéjét és biztonságát. A békés egymás mellett élés. A történelmi fejlődés során Európában két társadalmi rendszerhez tartozó államok alakultak ki és léteznek: a szo­cialista és a tőkés rendszerhez tartozók. A társadalmi rendszerek külön­bözősége nem lehet leküzdhetetlen akadálya annak, hogy kapcsolataik sokoldalúan fejlődjenek. Ha az eltérő társadalmi rendszerű európai álla­mok kizárják a háborút politikájuk eszközei közül, kapcsolataikat a béke érdekében, az egyetértés és az együttműködés alapján fejleszthetik, s kell azokat fejleszteniük. A jószomszédi kapcsolatok alapjai és az együttműködés a béke érde­kében. Az európai államok jószomszédi kapcsolatainak, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös előnyök alapján kell fejlődniük. Ennek a felfogásnak kell az európai államok közötti kapcsolatokban állandó politikává, vala-

Next

/
Thumbnails
Contents