Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1972

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Kállai Gyulának, az MSZMP PB tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének beszéde az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága ülésén. (Részletek)

békés egymás mellett élés elvének érvényesítéséért küzdenek, s ezt a folyamatot az imperializmus már nem képes megállítani. Nem, mert kiszélesedett — gyakorlatilag az emberi társadalom egészére kiterjedt — az érdekeltség a békére, a biztonságra, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködésre. Ezt az érdekeltséget ma már nemcsak a szocialista országok, nemcsak a kommunista és munkáspártok vallják és hirdetik, hanem egyre több polgári párt, vallásos mozgalom, sőt tőkés kormány is felismeri. Ezért mondhatjuk, hogy nemzetközi politikánkban a cél ma a békés egymás mellett élés elvének még teljesebb érvényre juttatása. Â világban folyó nagy küzdelmek közös, jellemző vonása: törekvés az antiimperialista, haladó erők összefogására, törekvés a szocialista világgal való összefogásra ! Ennek a folyamatnak vagyunk szemtanúi Indokína népeinél, amelyek fegyveres harcot folytatnak nemzeti függetlenségükért és szabadságukért, ez az erőfeszítés jellemzi — ha néha következetlenül, felemásan, ellentmondásosan is — az arab népek imperializmus elleni harcát. Ez érvényesül mind erőteljesebben Afrika független országaiban és fegyveres felszabadító mozgalmaiban, s ez az összefogás vagy az erre való törekvés jelentkezik Latin-Amerikában is. Európa politikai helyzetének alakulása az általános világhelyzet alakulásának egyik meghatározó tényezője. Európában a biztonságért és együttműködésért folytatott harc nyilvánvalóan biztató sikereket ért el. Szocialista és európai ország lévén, ebben különösen érdekeltek vagyunk. Megelégedéssel látjuk az európai biztonság feltételeinek kedvező alakulását, s tevékeny részt vállalunk e nagy jelentőségű cél további előmozdításában is. Sok minden történt már eddig is az európai biztonság és együttműködés érdekében. Szerződést kötött a Szovjetunió és Lengyelország a Német Szövetségi Köztársasággal; négyhatalmi egyezményt írtak alá Nyugat-Berlinről; megállapodások születtek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus között. Kibontakozóban van az európai biztonsági konferencia létrehozása a kialakult európai helyzet, a jelenlegi európai határok sérthetetlensége, az erőszakról való lemondás alapján. Nagy erőfeszítéseket teszünk a leszerelés előmozdítása érdekében. A szocialista országok békepolitikájának jelentős eredményei ezek, olyan eredmények, amelyek mindkét fél számára előnyösek. Akarjuk e pozitív folyamat folytatását: az említett szerződések ratifikálását és életbe léptetését; a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi, jogi elismerését; a két német állam egyidejű felvételét az ENSZ-be; az európai biztonsági értekezlet összehívását még az idén. Az európai népek, mint leginkább érdekeltek, bizonyára ugyanezt akarják. A nyugati országokban azonban jelentős erők mást akarnak; akadályozzák, fékezik, lassítják e folyamatot. Ezek politikai leküzdése nemcsak a szocialista országok kormányainak, az európai népeknek is alapvető érdekük. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az európai társadalom legkülönbözőbb erői — munkások, parasztok és értelmiségiek, fiatalok és fel-