Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1972

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Puja Frigyesnek, a külügyminiszter első helyettesének cikke az európai enyhülésről

kezlet s a csapatok és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tervezett konferencia időben egybeessék. A NATO-országok vezetői a gyakorlatban tehát junktimba állították az európai biztonsági értekezlet ügyét a csapatok és a fegyverzet kölcsönös csökkentésével kapcsolatos tanácskozások eredményeivel. Ezt az összekapcsolást hivatalosan ugyan tagadják, de a tények bizonyítják. Egyébként a brüsszeli közleményből ez elég világosan kiderül. Azt mondják, hogy a biztonsági értekezlet s a csapatok és a fegyverzet csökkentésének junktimához főképpen a kis és közepes európai kapitalista országok ragaszkodnak, mivel így akarják megakadályozni, hogy az Egyesült Államok kormánya tudtuk és jóváhagyásuk nélkül tárgyaljon ebben a kérdésben. Nem tudjuk, igaz-e ez, de ha igen, meg kell mondani, hogy az ilyen magatartás nem alkalmas az amerikai politika „kordában tartására", ez csak arra jó, hogy a már megérett kérdések megoldását gátolja. A szocialista országok vezetői nemegyszer kijelentették, hogy a leszerelés problémakörébe vágó mindenfajta javaslatot komolyan megvizsgálnak, annál is inkább, mert politikájuk mindig is a leszerelés elősegítésére irányult. (Megvizsgálják a csapatok és a fegyverzet kölcsönös csökkentésére vonatkozó javaslatot is, bár a NATO-nak e kérdéssel űzött sokéves játéka joggal támaszt kételyeket a javaslat komolyságát illetően. Semmiképp sem engednek azonban a zsarolási kísérleteknek. Az Észak-atlanti Szövetség halogató taktikájának iskolapéldája az is, ahogyan a NATO-országok az európai biztonsági értekezlet napirendjének a meghatározásához viszonyulnak. A szocialista országok napirendi javaslata világos, s az az alábbiakban foglalható össze: 1. Az európai biztonság szavatolása és az európai államok kölcsönös viszonyának elvei. 2. Az egyenjogúság alapján álló kereskedelmi, gazdasági, tudományosműszaki és kulturális kapcsolatok kiterjesztése, beleértve az együttműködést a környezetvédelem területén. 3. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szervezet létesítése. Ez a napirendi javaslat a legfontosabb kérdéseket helyezi előtérbe, amelyek célszerűségét a legtöbb NATO-tagállam kormánya sem vitatja. A szocialista országok álláspontja szerint az előkészítő tanácskozáson elegendő lenne a biztonsági értekezlet napirendjének pontos megfogalmazása, hiszen a napirend részleteiben való megvitatása csakis a biztonsági értekezlet feladata lehet. Az Észak-atlanti Szövetség miniszteri tanácsának brüsszeli ülése nem módosította korábban megfogalmazott napirendi javaslatát, amely a következőképpen szól: 1. A biztonság kérdései, beleértve az államközi kapcsolatokban uralkodó elveket és a biztonság egyes katonai vonatkozásait. 2. Az emberek, az információk és az eszmék szabadabb áramlása és a kulturális kapcsolatok. 3. Együttműködés a közgazdaság, az alkalmazott tudományok és a technika, valamint az elméleti tudományok területén. 4. Az emberi környezet megjavítására irányuló együttműködés.