Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1972

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter felszólalása az ENSZ Közgyűlésen. (Részlet)

hogy a Biztonsági Tanács határozatában az angol és a francia szövegezés között lényeges különbség van. Ez a különbség tényleg megvan. De a probléma világtörténelmi jelentősége nem ebben tárul fel, hanem abban, hogy a Közel-Kelet népeinek a békés egymás mellett élését kell biztosítani. Nagyon mély felelősséggel mondom a következőket: az arab országok részéről olyan javaslatok vannak Izrael kormánya előtt, amelyek Izrael országának a biztonságát kétségbevonhatatlanná teszik, ha viszont Izrael kormánya ezeket a javaslatokat — amelyek a Biztonsági Tanács határozatán alapulnak — nem veszi halálosan komolyan, akkor Izrael sírját ássa meg. Rövid időre érezheti úgy az izraeli kormány egyik-másik képviselője, hogy az idő nekik dolgozik, tudniuk kellene azonban, hogy hosszú távon az idő az arab országok javára dolgozik. Izrael jövője attól függ, hogy tudja-e rendezni viszonyát a környező arab országokkal. Illúzió lenne, ha Izrael kormánya a nemzetközi cionizmusra akarná építeni országa jövőjét. Egy biztos alap van Izrael jövőjének megalapozására: a barátság megteremtése a szomszédos országokkal, a palesztin nép jogainak érvényesítésével. Közös nemzetközi feladata az ENSZ minden tagállamának az Alapokmányból adódó kötelezettségként, hogy a közel-keleti viszonyok békés rendezésének a konkrét tervét kidolgozzák. A magyar kormány nagy tisztelettel tekint Jarring nagykövet erőfeszítéseire, és nemcsak jókívánságokkal, hanem konkrét lépéseivel is igyekszik segíteni őt történelmi küldetésének teljesítésében. Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagságának a nagy többségét az úgynevezett harmadik világ országai alkotják. Ezeknek a képviselői ez évben, Georgetownban, nagy erejű felhívással fordultak a világ többi országaihoz a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldása érdekében. Miközben itt a nemzetközi viszonyok javulásáról beszélünk — mégpedig joggal —, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak nagy részében növekszik a nyomor. A világ népeinek össze kell fogniuk, hogy a gyarmati rendszer maradványait eltüntessük, a ma még mindig gyarmati elnyomás alatt élő népeket felszabadítsuk, s ezzel együtt a gyarmati sorból felszabadult országokat gazdasági gondjaik megoldásában támogassuk. A nemzetközi helyzet javulásának felettébb világos jelei vannak Európában. Tudom, hogy Európa neve az ENSZ-tagállamok döntő többségénél nem hangzik kellemesen. A gyarmatosítás embertelen századai és két világháború tragédiái fűződnek Európa nevéhez. Most azonban az emberiség új korszakának hajnalán, amikor a termonukleáris kornak viszonyaira rendezkedik be a mai emberi nemzedék, Európa a termonukleáris háború szörnyű kataklizmájának az alternatívájával szemben a békés egymás mellett élés politikáját igyekszik érvényesíteni. Ezt a békét és biztonságot akarjuk az eddiginél szilárdabb alapokra helyezni. Ezért akarjuk az európai béke és együttműködés konferenciáját egybehívni. Ez nemcsak európai ügy. Ha ezt jól oldjuk meg, akkor ez a világ többi népe számára is hasznos lesz, mert a fegyverkezési verseny megszűntéből mérhetetlen erők szabadulnak majd fel, s ezeket az emberi lét alapvető kérdéseinek a megoldására lehet majd fordítani. A Magyar Népköztársaság kormánya igen jó reménnyel tekint a jövő elé. Űgy gondoljuk, hogy en-