Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1972

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának beszéde a magyar-román barátsági nagygyűlésen Bukarestben

ezért tartja fontosnak a Varsói Szerződés védelmi erejének erősítését, fejlesztését. Külpolitikai tevékenységünkben mindenkor elvi, világos, egyértelmű és következetes állásfoglalásra törekszünk. Ellenzünk minden olyan teóriát, amely a világpolitika fő erővonalait elködösíti és összekuszálja. A külpolitika alapkérdéseinél is helytelenítjük az osztályszempont mellőzését, az államoknak, társadalmi rendszerüktől független, nagyságuk szerinti csoportosítását. Teljesen világos például, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az imperialista monopoltőke uralkodik, kapitalista rendszer van, a Szovjetunió pedig a világ első munkás-paraszt állama, amelyben a kommunista társadalom épül. Ebből következően a két ország — habár nagyságrendje hasonló — nem azonos, hanem osztály jellege szerint nagyon is különböző politikát folytat. A szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség, a béke ügyének védelme, a népek érdekei egyaránt világnézeti tisztánlátást követelnek tőlünk. A nemzetközi élet alapvető normájának tekintjük, hogy az államközi kapcsolatokban, az országok méreteitől függetlenül, az egyenjogúság érvényesüljön. A politikában pedig, ugyancsak nagyságuktól függetlenül, társadalmi rendszerük alapján csoportosítsuk az államokat, aszerint tegyünk különbséget közöttük, hogy szocialista, kapitalista vagy — közhasználatú megnevezéssel élve — fejlődő országról van-e szó? Ez a nézőpont teszi lehetővé, hogy világosan lássuk a frontokat, könnyíti meg az ideológiai és politikai harcot és segíti elő az összes népek küzdelmét az emberiség létét fenyegető imperializmus ellen. Kedves Elvtársak! A külpolitika időszerű kérdései közül a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a szocialista országok rendkívüli fontosságot tulajdonítanak az európai biztonságnak. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk maximális mértékben hozzájárulni az európai béke megszilárdításához, az európai államok közötti együttműködés jobb feltételeinek kialakításához. Ma már megállapíthatjuk, hogy az európai államok kapcsolatai élénkültek, az európai biztonsági konferencia összehívása irányában jelentős előrehaladás történt. Áz európai szocialista országok összehangolják és egyesítik erőfeszítéseiket ezen a téren is. Jól szolgálta ezt a célt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1966. évi bukaresti nyilatkozata és 1969. évi budapesti felhívása, valamint egy hónappal ezelőtt Prágában elfogadott nyilatkozata is. Elsősorban a szocialista országok összehangolt tevékenységének köszönhető, hogy Európa nyugati részében is fokozódik annak megértése: kontinensünkön elképzelhetetlen a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés anélkül, hogy ne tennénk véglegesen pontot a második világháború után. A legközvetlenebbül érdekeltek közül a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormánya is egyre jobban felismeri az európai realitásokat s kapcsolatainak a szocialista országokkal való normalizálását tűzte ki célul. A jelenlegi európai helyzet tehát bizakodással tölthet el bennünket, s re-