Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a szocialista országok gazdasági együttműködéséről (Részletek)

mintegy 3500 komplett műszaki dokumentációt vettünk át szocialista országoktól és mintegy 2500 magyar dokumentációt adtunk át. Az együttműködés új útjainak vonalát jelezték a többoldalú megállapodások. Ilyen például az Interchim, amely Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió részvételével alakult a kisvolumenben szükséges vegyi anyagok termelésének koordinálására. Ugyanígy megemlíthető az INTERMETALL vaskohászati szervezet, a közös vasúti kocsipark (OPW), a Hajóbérlést Koordináló Iroda, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a Nemzetközi Beruházási Bank, a KGST Szabványügyi Intézet, a Csapágyipari Együttműködési Hivatal stb., valamint az egyes közös vállalkozások létrejötte, mint a Haldex magyar—lengyel közös vállalat, az Agromas és Intranszmas magyar—bolgár közös vállalkozás stb. Ezek az intézmények, megállapodások és közös vállalkozások a létesítésük, fennállásuk és működésük óta eltelt évek alatt bebizonyították, hogy az együttműködés intenzifikálásának jelentős bázisai, fontos szerepet játszanak a kölcsönös igények kielégítésében, a termelés és elosztás modernizálásában, a kölcsönös áruforgalom fejlesztésében. De ugyanezt a hatást mérhetjük le az ugyancsak megindult kooperációs tevékenységben is. A kooperáció igen sokféle céllal valósulhat meg. Célja lehet a kutatás, a fejlesztés és a tervezés területén történő együttműködés, a fejlesztés és az ehhez kapcsolódó beruházások közös megvalósítása, gyártásmegosztás vagy értékesítési együttműködés. További új utakat jelent, hogy a szocialista országok az 1971—1975. évi ötéves tervidőszakra mélyebben és sokoldalúbban egyeztették népgazdasági terveiket. A ma gyakorlatát is jellemzi, de a kibontakozás széles perspektíváját nyújtja az az együttműködés, amely a népgazdaságok szempontjából alapvető fontosságú nyersanyag- és energiatermelést és -elosztást hosszabb távú egyeztetések alapján rendezi és biztosítja. Ezen ágazatok beruházási igénye igen magas és szorosan kapcsolódnak a természeti feltételekhez. A szükségletek biztonságos és gazdaságos kielégítését az szolgálja, ha a legjobb feltételekkel termelő országok valósítják meg a beruházást oly módon, hogy az érdekelt országok a fejlesztéshez saját eszközeikkel is hozzájárulnak és ugyanakkor részesednek a beruházás révén megvalósuló termelésből. Az ilyen megoldások szaporodása közös érdek, ugyanis növeli a termelés hatékonyságát, kölcsönös előnyöket biztosít a résztvevő országoknak, mert befektetett élő és holt eszközeik a legmagasabb termelékenységgel használhatók fel. Felismerve az országok gazdasági fejlődéséből eredő mai igényeket és a korszerűsítés irányába megindult folyamatot, a KGST XXIII. tanácsülése határozatot hozott a szocialista gazdasági integráció átfogó programjának kidolgozására. E döntés meghatározta az integráció legfontosabb területeit: — a népgazdasági tervek összehangolásának továbbfejlesztését, tökéletesítését ; — a felesleges termelési párhuzamosságok megszüntetését, a fejlesztési elképzelések összehangolását ;