Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Fock Jenő miniszterelnök nyilatkozata finnországi hivatalos látogatása előtt

FOCK JENŐ MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA FINNORSZÁGI 16 HIVATALOS LÁTOGATÁSA ELŐTT örülök, hogy a Finn Köztársaság kormányának meghívására látogatást tehetünk az ezer tó országában. Olyan barátokhoz indulunk rövidesen, akikkel nemcsak a nyelvrokonság fűz bennünket össze, hanem a béke biztosításának nemes eszméje és a számos kérdésben megnyilvánuló nézet­azonosság is. Megtiszteltetést jelent számomra, hogy kapcsolataink történetében az első kormányfői szintű magyar delegációt vezethetem Finnországba. Pé­ter János külügyminiszterünkkel és küldöttségünk valamennyi tagjával a tárgyalásokon, de a tárgyalótermeken kívül is, az országaink közötti két­oldalú kapcsolatok további erősítésére törekszünk majd. Derűlátással te­kintünk e tárgyalások elé. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztár­saság államközi kapcsolatai ugyanis határozottan jók, s megítélésem sze­rint, lehetőség nyílik gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműkö­désünk fejlesztésére. Nem egészen másfél évvel ezelőtt, 1969 szeptemberében köszönthettük hazánkban Kekkonen köztársasági elnök urat. A látogatás idején folyta­tott tárgyalások nyomán gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást kötöttünk, valamint egyezményt írtunk alá a vízumkény­szer eltörléséről. Bízom benne, hogy a most sorra kerülő tanácskozásaink is hasonlóan gyümölcsözőek lesznek. Örvendetesen alakultak a magyar és a finn társadalmi szervezetek kap­csolatai is. A Hazafias Népfront és a Finn Népi Demokratikus Unió de­legációi többször folytattak tapasztalatcserét, részt vettek egymás kong­resszusain. Ugyancsak kölcsönösen kedvező együttműködés alakult ki az évek során a nőmozgalom, a szakszervezetek, valamint az ifjúsági és diák­szervezetek között. A baráti hetek keretében népes delegációk látogattak el Finnországba, illetve hazánkba. Gazdasági kapcsolataink területéről hadd említsem meg a Lábatlani Papírgyárat, amelynek berendezései a finn mérnökök és munkások tehet­ségét dicsérik. Biztatónak ígérkezik a 11 ágazatban tervezett kooperáció kialakítása. A Finnországba irányuló exportnak nagyobb részét anyag- és félkész termékek, valamint mezőgazdasági áruk jelentik, mint például a hengereltáru, a hutaalumínium, a gyógyszer-alapanyagok, illetve a hor­dós és palackozott bor. Finnországból viszont főként cellulózt, papírter­mékeket, nyers bőrt, műszálat, növényi olajat hozunk be hazánkba. Láto­gatásunkat szeretnénk felhasználni arra, hogy alaposan megvitassuk a gazdasági együttműködés javításának lehetőségeit. Természetesen véleményt cserélünk majd a nemzetközi élet néhány főbb kérdéséről is. Mindenekelőtt az európai biztonság kérdéseit vitatjuk meg. különös tekintettel a biztonsági konferencia előkészítésére, amely tanács­kozással kapcsolatban a finn kormány 1969 májusában egyetértését nyil­vánította, sőt egyben kifejezte készségét a biztonsági konferencia és annak

Next

/
Thumbnails
Contents