Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - A KGST-országok gazdasági integrációjának komplex programja

I. RÉSZ 1. FEJEZET Az elért eredmények jellemzése, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének alapelvei, céljai, útjai és eszközei. 1. A KGST-tagállamok a kommunista és munkáspártok vezetésével, a népek alkotómunkája következtében, az egyes országok saját erőforrásainak mozgósítása, valamint a kölcsönös széles körű együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás fejlesztésének és elmélyítésének eredményeképpen — nagy sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében, a gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében. A szocialista államok közössége az egyes országokban létrehozott azonos típusú gazdasági alapra — a termelőeszközök társadalmi tulajdonára —, azonos típusú államrendszerre — a néphatalomra, melynek élén a munkásosztály áll — és egységes ideológiára — a marxizmus—leninizmusra — támaszkodik. Minden egyes szocialista ország széles körű fejlesztése és erősítése az egész szocialista világrendszer előrehaladásának döntő feltétele. A népgazdaság eredményes fejlesztése és a társadalmi kapcsolatok tökéletesítése, minden egyes szocialista ország általános fejlődése megfelel a szocializmus közös ügye érdekeinek. A KGST-tagállamokban a termelőerők magas fejlettségi színvonalat értek el, az egyes népgazdaságokban sokágú ipari szerkezetek alakultak ki, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A gyorsan növekvő nemzeti jövedelem alapján jelentős mértékben emelkedett a KGST-tagállamok lakosságának anyagi és kulturális életszínvonala. Jelentősen bővültek a KGST-tagállamok külkereskedelmi kapcsolatai. A KGST-tagállamok erősödő, széles körű együttműködése fontos tényezőként elősegítette az egyes országok nemzetgazdaságának gyors növekedését, függetlenségük biztosítását, az egész szocialista közösség hatalmának megszilárdulását. Az iparilag korábban elmaradott országok gazdaságának a KGST-tagállamok átlagos növekedési üteméhez képest elért gyorsabb fejlődési üteme egészben véve az egyes országok gazdasági fejlettségi színvonalainak közelítéséhez és fokozatos kiegyenlítődéséhez vezet. A KGST-tagállamoknak a fejlett tőkésországok feletti — a gazdasági növekedés ütemében elért — fölénye szüntelenül erősíti helyzetüket a világgazdaságban. 2. A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy — a termelőerők általuk elért magas fejlettségi színvonala, a termelés és fogyasztás szférájában bekövetkezett nagy szerkezeti változások, a tudományos-technikai forradalom feladatainak, a műszaki haladás minden eszközzel történő meggyorsításának, a társadalmi termelés hatékonysága növelésének és a