Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlés 26. ülésszakán

tagállama lesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Vagyis nem gondolták, hogy a gyarmati rendszer régi formái ilyen rövid idő alatt felbomolhatnak. Most jogosan lehet kérdezni, milyenné változik a világ és benne az Egyesült Nemzetek Szervezete a következő negyedszázadban. Gyermekeink és unokáink megünneplik-e az Egyesült Nemzetek Szervezetének ötvenedik évi jubileumát? Az első világháború győztes hatalmai létrehozták a Népszövetséget. Ez a nemzetközi szervezet működésének 25. évfordulóját sem élte meg. Mert közben kitört a második világháború. Működésének ideje alatt — sok jó törekvés mellett — több ízben volt fegyveres konfliktusok előkészítésének eszköze, sőt a második világháború kitörésének előkészítésében is részt vett, elsősorban azzal, hogy a háború kitörésének megakadályozására, a békés egymás mellett élésre s a leszerelésre vonatkozó javaslatokat a Népszövetség nem fogadta el. A Népszövetség utóda, az Egyesült Nemzetek Szervezete a második világháború után jött létre. Ezt is a győztes hatalmak hozták létre. Eddigi működése alatt sok válságon ment át. Az Egyesült Nemzetek Szervezete is volt eszköze fegyveres konfliktusoknak, sőt világháborús veszélyeknek, és Koreában például a szembenálló felek még ma is az Egyesült Nemzetek zászlaja alatt tárgyalnak. Többen mondták ebben a teremben a múlt évek során, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete is a Népszövetség sorsára juthat. A sokféle válságot az Egyesült Nemzetek Szervezete mindeddig átvészelte. Ennek sajátságos okai vannak. Egyik oka: maga az alapokmány jobb volt, mint a Népszövetségé. Az alapokmányt különböző rendszerű országok fogalmazták azzal a szándékkal, hogy a béke érdekében egyesítsenek minden népet. Ezért kifejezték, hogy el akarják érni minden nép felszabadulását idegen és gyarmati uralom alól. Sőt kifejezték, hogy a leszerelés útján a háborút végérvényesen ki kell küszöbölni a nemzetközi élet vitáinak rendezéséből. Másik oka: az Egyesült Nemzetek összetétele rendkívül nagy mértékben megváltozott. Közben kialakult sok országban az új társadalmi rendszer, a szocializmus. Ez megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. Emellett a nemzetközi erőviszonyok megváltozásához nagy mértékben járultak hozzá a gyarmati sorból felszabadult országok. Jelenlétük az Egyesült Nemzetek Szervezetében nagy hatással segítette a hidegháborús témák kizárását a vitákból és azt, hogy a figyelmet a népek életének alapvető problémáira fordítsuk. Most azonban új remény kezd születni az Egyesült Nemzetek jövője szempontjából. A világ népességének egy negyede, egy 800 milliós ország volt mindeddig kizárt állapotban a szervezet működéséből. Ez az ország az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja. Most érlelődik a pillanat, amelyben a Kínai Népköztársaság jogait helyreállítjuk ebben a szervezetben. Ugyanis itt nem arról van szó, ahogyan egyesek feltüntetik, hogy valamelyik országot ki akarjuk zárni, hanem arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében az egyik alapító tag visszakapja eredeti jogait. Azok, akik ellenezték mindeddig a Kínai Népköztársaság jogos képviselőinek a meghívását, ártottak ennek a szervezetnek, általában a nemzetközi