Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Fock Jenő miniszterelnök nyilatkozata az Il Giorno c. olasz újságnak

cát. Néhány ország, mint például Portugália, továbbra is tűzzel-vassal védelmezi a meghódított területek feletti uralmát. A Balkán-térség nem a szocialista világ belső problémáit, hanem elsősorban a szocialista és a tőkés világrendszer közötti ellentmondásokat tükrözi. A térségben vannak szocialista országok és vannak „diktatórikus" országok, amelyeket még egyes NATO-tagállamok is bírálnak. Ebben a térségben is jelentkeznek mindazok a fő ellentmondások, amelyek egész Földünkön észlelhetők. A megoldásra váró feladat itt is a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati megvalósítása. Hazánk számára nincs ellentmondás a nemzeti és a nemzetközi feladatok között. A szocializmus azért épül, hogy az embereknek, az egész közösségnek napról napra jobb legyen az életük. Ehhez pedig békére van szükség és a népek közötti együttműködésre. Ezenkívül egy olyan népnek, amely maga megszabadult az elnyomástól, nem lehet maradéktalan az öröme, amíg másutt — bárhol — elnyomott, megkínzott, vagy háborúba taszított emberek élnek. Ami a „korlátozott szuverenitás" elméletét illeti, az a véleményem, hogy ezt néhány burzsoá ideológus és propagandista találta ki. Valójában nem. létezik, a szocialista országok közül egyik sem korlátozza a másik nemzeti szuverenitását. Mi önként, saját érdekünkben tömörültünk a Varsói Szerződésbe és a KGST-be, amelyek szabályosan működő nemzetközi szervezetek. Sőt tovább megyek, a szuverenitást éppen az biztosítja, hogy a szocialista országok közösségéhez tartozunk. Kérdés: „Huszonhat évvel a felszabadulás után, mérleget vonva a Magyarország által megtett útról, melyek voltak a legfontosabb és pozitív állomások, s melyek a legnehezebbek?" Válasz : Huszonhat évvel ezelőtt országunk romokban hevert. Abban az időben sokan úgy gondolták, hogy ebben az országban hosszú ideig nem lesz rend és gazdasági prosperitás. A politikai és gazdasági sikerek megteremtették a szocialista forradalom diadalának feltételeit. Sikerünk alapja az volt, hogy tömöríteni tudtuk népünk legjavát a párt politikája mögé, s nagyon következetesen valósítottuk meg a legfontosabb követelményeket : a gazdasági építéssel, a dolgozó nép életkörülményeinek javításával párhuzamosan kérlelhetetlenül felszámoltuk a reakciót, a fasizmus maradványait. 1956-ban voltak, akik „eltemették" rendszerünket. Később ők is rájöttek, hogy ítéletüket elsiették, mert néhány év múlva már „magyar csodáról" beszéltek. Pedig semmiféle csodaszert nem alkalmaztunk. Bátran kiküszöböltük a korábbi hibákat, s olyan gazdasági és politikai koncepciót dolgoztunk ki, amely a mi problémáinkon, a mi lehetőségeinken alapszik. Kérdés : „Melyek a magyar gazdaság legfejlettebb és legdinamikusabb ágazatai és miért? Milyen eszközökkel és milyen eredményekkel folyik az új technikai káderek képzése?"