Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának beszéde Lipcsében, a Kirov művekben tartott nagygyűlésen (Részletek)

szocializmus és a kommunizmus úttörőjéhez, a Szovjetunióhoz való viszony. Az a kommunista párt, amelyik soraiban teret enged a szovjetellenességnek, önmaga alapjait ássa alá, árt saját munkásosztálya és népe érdekeinek és akarva akaratlanul az imperializmusnak segít. Az imperialisták saját érdekükben és természetesen kapva kapnak mindenféle szovjet ellen es megnyilvánuláson, de a világ egyre inkább felismeri: ma a szovjetellenesség minden antikommunista, haladásellenes, háborút szító nézet és akció koncentrált kifejezése. Az emberiségért legnagyobb áldozatot hozó szovjet nép iránti igaz barátság, a Szovjetunióval való együttműködés a közös ügyet, a szocializmust, a haladást, a béke ügyét szolgálja. Ez a mi alapállásunk, ennek jegyében folytatunk szilárd elvi, internacionalista politikát és fejlesztjük őszinte barátságunkat, együttműködésünket a Szovjetunióval. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységében a kommunista világmozgalom és a szocialista országok marxista—leninista elveken alapuló egységének megerősítését törekszik előmozdítani. A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységében a fő figyelmet arra fordítja, hogy erősítse a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait és elősegítse a társadalmi haladás, a népek szabadsága, a béke ügyét. Európában már több mint negyedszázada véget ért a háború, de még vannak fontos, nyitott, megoldatlan kérdések, s vannak kontinensen belüli és kívüli olyan erők, amelyek akadályozni próbálják a helyzet tartós, minden nép számára előnyös rendezését. A Varsói Szerződés országai nyilvánosan és ismételten kijelentették, hogy a nyitott kérdések rendezésének legfőbb útját egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésében látják, és ennek érdekében minél előbb össze kell hívni az érdekelt kormányok konferenciáját. Az európai rendezés csakis a vitathatatlan realitások talaján jöhet létre. Teljesen új helyzetet teremtett Európa szívében az a történelmi tény, hogy a második világháborúban levert fasiszta hitleri Németország helyén két német állam jött létre, amelyek egyike az első német munkás-paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság, amely — Nyugat-Németországgal ellentétben — gyökeresen kiirtotta a fasizmust és megszüntette annak társadalmi és gazdasági alapját, a monopoltőke uralmát, az európai béke és biztonság egyik legfontosabb tényezője. Az NDK ezen szerepének felismerése és teljes jogú partnerként való elismerése — kivétel nélkül — minden európai országnak saját érdeke. Ennek megfelelően mi teljes mértékben egyetértünk azokkal az elgondolásokkal, amelyeket pártjuk VIII. kongresszusa hazájuk további, a nemzetközi jog normáin alapuló elismertetésére kidolgozott. A Német Demokratikus Köztársaságot, amely minden tekintetben megfelel az alapokmány követelményeinek, fel kell venni az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai közé. Véleményünk szerint a két német állam ENSZ-tagságának egyidejű rendezése segítené az európai kérdések megoldását és jól szolgálná a népek közötti megértést és az ENSZ egyetemlegességét. Az európai enyhülés érdekében síkraszállunk a többi realitás elismeréséért, azért, hogy valamennyi európai állam, elsősorban a Német Szö-