Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Közös közlemény Ivan Basev, bolgár külügyminiszter magyarországi látogatásáról

KÖZÖS KÖZLEMÉNY IVAN BASEV, BOLGÁR KÜLÜGYMINISZTER MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1971. március 22—26. között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. A bolgár külügyminisztert magyarországi tartózkodása során fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Ivan Basev és kísérete megismerkedett Budapest nevezetességeivel, meglátogatta az Ikarus-gyárat, Baranya megyei látogatása során koszorút helyezett el a harkányi bolgár hősi emlékműnél, megtekintette a siklósi katonai emlékmúzeumot. A külügyminiszterek véleményt cseréltek a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, értékelték a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy az 1969-ben megújított magyar— bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében, a szocialista internacionalizmus elvei alapján, évről évre erősödik és elmélyül a két nép hagyományos barátsága, politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. Jelentős, kedvező lehetőségek nyílnak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére a szocialista integráció keretében, a kooperáció, a szakosítás — különösen az ipari együttműködés és a távlati tervek egyeztetése — területén. A miniszterek nagy figyelmet fordítottak a kulturális és tudományos csere kérdéseire. Figyelembe véve a turizmus jelentőségét a két nép kölcsönös megismerésében és barátságának elmélyítésében, a felek erőfeszítéseket tesznek a turista-kapcsolatok szélesítésére. A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy megvizsgálják a magyar—bolgár konzuli egyezmény megkötésének szükségességét. Hangsúlyozták: a két ország teljesen azonos nézeteket vall a szocialista országok együttműködése, a Varsói Szerződés erősítése, a KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztése kérdésében. A nemzetközi helyzet áttekintése során különös figyelemmel foglalkoztak az európai biztonság ügyével. Teljesen egybehangzóan állapították meg: egyre több európai ország fogadja el és egyre népszerűbb az a terv, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezletet — egyes nyugati vezető körök által felállított mesterséges akadályok ellenére is — minden előfeltétel nélkül, mielőbb összehívják. Kifejezték készségüket, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak legutóbbi bukaresti külügyminiszteri találkozóján elfogadott határozatok szellemében közreműködnek az érdekelt országokkal a biztonsági értekezlet előkészítésének meggyorsítása érdekében. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Né-