Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB titkárának beszéde az MSZMP X. kongresszusán (Részlet)

kedelemre. Különböző számítások szerint jelenleg a tőkés világkereskedelem jelentős hányada, mintegy 20%-a már nem hagyományos készárucsere, hanem a tudományos és termelési kooperáció közvetlen folyománya. Ezt a tendenciát nekünk is követnünk kell. Ha kereskedelmünket bővíteni és javítani akarjuk a világpiacon, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi kereskedelem gyorsan változó áruszerkezetéhez. A világkereskedelemben 1955 óta a leggyorsabb növekedést a gépek és szállítási eszközök árucsoportja mutatja, évi 10,6%-osat. Ezt követi a vegyi cikkek exportja, évi 10,1%-os átlagos növekedéssel. Ugyancsak igen gyors emelkedést mutat a különböző késztermékek árucsoportja, évi majdnem 8%-osat. Nyilvánvaló, hogy azoknak az országoknak áruforgalma növekedhet a legerőteljesebben, amelyek ezeket a cikkeket előállítani és exportálni, illetve ipari fejlettségük következtében importálni is képesek. Hazánk szempontjából a tőkésországokkal való munkamegosztásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert a gazdasági növekedéshez szükséges legkorszerűbb technikát számos iparágban a fejlett tőkésországokból kell biztosítanunk, emellett nyersanyagokban és a termeléshez szükséges egyéb árukban ugyancsak fontos importpiacaink ezen országok. Meggyőződésünk szerint a tőkésországoknak is fontos érdekük, hogy fejlesszék gazdasági kapcsolataikat a szocialista világgal, nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ezt mellékesnek tekintsék. A fejlett tőkésországokkal gazdasági kapcsolataink fejlesztésében alapvető célunk az, hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korlátlanul és feltétel nélkül biztosítsák számunkra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. Emellett arra törekszünk, hogy vállalataink hosszú távra szóló világpiaci tevékenységéhez megfelelő államközi kereteket biztosítsunk. Nyers elvtárs kereskedelempolitikai törekvéseink között szükségesnek tartotta, hogy a GATT-ba való bekapcsolódásunkkal is segítsük a világkereskedelem ésszerűen szabályozott rendjének mielőbbi megvalósulását, s hogy érdekeinknek megfelelően fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a Közös Piac tagországaival, valamint azokkal az országokkal, melyek az EFTA-ba tömörülnek. A fejlett tőkésországok úgyszólván mindegyikével jelentősen emelkedett a forgalmunk. Különösen nagy mértékű a fejlődés gazdasági kapcsolatainkban Olaszországgal, Ausztriával, Svédországgal. Az NSZK-val is számottevően nőtt és ugyanakkor sikerült a korábbi nagymérvű passzívumunk helyett exportunkat és importunkat lényegében egyensúlyba hozni. Ahol a kereskedelmi feltételek kedvezőek, ott Franciaországgal és Angliával is fejlődik kereskedelmünk. A Közös Piaccal kapcsolatban a felszólaló elmondotta, hogy annak kialakuló rendje közelről érinti hazánk érdekeit, különösen agrárexportunkat veszélyezteti. Problémáinkat elsősorban a tagországokkal igyekszünk rendezni, bizonyos kérdésekben emellett még a Közös Piac integrált szerveivel is tárgyalunk, főleg a magyar mezőgazdasági export hátrányos helyzetének megszüntetése céljából. Ezen a téren a Közös Piac részéről jelenleg nem tapasztalunk olyan tárgyalási és megállapodási készséget,