Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Komócsin Zoltánnak, az MSZMP KB titkárának beszéde az MSZMP X. kongresszusán

Pártunknak és népünknek a vietnami nép iránt megnyilvánuló szolidaritása arra kötelez bennünket, hogy változatlanul munkálkodjunk minden erőnkkel, összes lehetőségeink hasznosításával a nemzetközi kommunista mozgalomnak a mainál hatékonyabb egységéért, hősiesen harcoló vietnami testvéreink, Laosz, Kambodzsa népeinek, az összes antiimperialista erők javára. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kíséri az amerikai imperializmus állandó zaklatásaival szemben helytálló koreai, valamint kubai testvéreink küzdelmét. Szolidárisak vagyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai nép hazája békés egyesítéséért, az amerikai imperialisták és dél-koreai bábjaik meg-megújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt vagyunk testvéri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával, abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és eredménnyel folytat. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és Kubával, e két testvéri országgal, földrajzilag Magyarországtól távol, de közös elveinkben, céljainkban, harcainkban szoros közelségben, egymást segítve, egy úton haladunk, a szocializmus útján, világrendszerünk, nemzetközi mozgalmunk egységéért, összeforrottságáért. erejének növeléséért. Az egységért folytatott erőfeszítéseink közepette reményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kínai Népköztársaság külpolitikájában. Szaporodnak az olyan tények, amelyek azt mutatják, hogy érlelődnek a lehetőségek Kína, valamint a többi szocialista ország államközi kapcsolatainak javítására. Még csak a kezdet kezdetén tartunk, mégis, egy évtized után most kerültünk ismét olyan helyzetbe, amikor nem a távolodás, hanem a közeledés perspektívája elé tekinthetünk nagy várakozással és tettrekészséggel. Nem szabad természetesen szem elől téveszteni, hogy jelenleg a kínai vezetés még csak az államközi kapcsolatok normalizálására vállalkozik, és a pártkapcsolatok helyreállításától elzárkózik. Ezzel függ össze, hogy, sajnálatunkra, nem fogadták el meghívásunkat kongresszusunkra, mint ahogy az albán pártvezetés is elzárkózott ettől. A magunk részéről tovább szeretnénk haladni a megkezdett úton: normalizálni, fejleszteni akarjuk a kínai—magyar államközi kapcsolatokat. Meggyőződésünk, hogy ez megfelel a kínai és a magyar nép érdekeinek, valamint a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom, az imperializmus ellen és a békéért harcoló erők érdekeinek és céljainak. Marxista—leninista elveink alapján valósítjuk meg nemzetközi politikánkat a gyarmati kizsákmányolás és elnyomatás utolsó maradványainak felszámolásáért harcoló népek, valamint a felszabadult országok vonatkozásában is. Politikai, anyagi és minden más tőlünk telhető támogatással fejezzük ki szolidaritásunkat a portugál gyarmatokon és a délafrikai fajüldöző fasiszta rezsimek ellen harcoló népekkel. Gazdasági, politikai, diplomáciai kapcsolatainkban a fejlődő országokkal az őszinte, önzetlen segítőkészségből indulunk ki. Az az álláspontunk, hogy imperialistaellenes harcukat értünk is folytatják. Szolidaritásunk nem lehet függvénye kicsinyes anyagi méricskélésnek, sem a változó konjunktúrának. Barátainkkal együtt haladunk jóban és rosszban. Arra törekszünk, hogy meg-