Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének nyilatkozata a KGST végrehajtó bizottságának üléséről

lati fejlesztési terve. A hosszú távú tervezőmunka a következő másfél évtized fejlődésének irányát, jellemzőit és problémáit fogja tisztázni, hogy ezzel segítse az ötéves tervek kidolgozását. Igyekszünk majd meghatározni, hogy milyen legyen népgazdaságunk fejlődési üteme, a műszakitechnikai fejlődés és a népgazdaságban milyen struktúraváltoztatás kívánatos. Nem utolsósorban választ ad hosszú távú tervünk arra is, hogy miképpen fejlődhetnek nemzetközi gazdasági kapcsolataink a KGSTtagállamokkal és a többi szocialista országgal, valamint a tőkés államokkal. A KGST 24. ülésszakán Varsóban a tagállamok elhatározták, hogy továbbfejlesztik együttműködésüket a népgazdasági tervezésben és kidolgozzák a szocialista gazdasági integráció kifejlesztésének stratégiáját. Ennek az elvi iránymutatásnak gyakorlati kérdéseit tárgyalta most a végrehajtó bizottság. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogyan lehetne szorosabb, magasabb szintű gazdasági együttműködés útján jobban kihasználni a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyöket, lehetőségeket az egyes országok és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésének meggyorsítása érdekében. Ezekben az elképzelésekben az országok terveinek koordinálása lesz gazdasági együttműködésünk összehangolásának fő formája és különösen nagy fontosságú új feladat jut az országok tervhivatalainak. A KGST-tagállamok kormányai rendszeresen tájékoztatják egymást gazdaságpolitikai elképzeléseikről, beleértve a legnagyobb jelentőségű beruházásokat, a főbb népgazdasági ágak fejlesztésének irányait, ötéves és ennél hosszabb, tíz-húsz éves időszakra. Kérdés : Az ülésszakról kiadott közlemény utal arra. hogy a KGST-ben az együttes tervezés gondolatával is foglalkoznak. Milyen munka folyik ezzel kapcsolatban? Válasz : Igen, a végrehajtó bizottság mostani ülésén is szerepeltek ilyen előterjesztések. Az együttes tervezés célja nemcsak a kölcsönös információ, hanem az is, hogy az érdekelt országok közös erőfeszítéseket tegyenek nagyobb jelentőségű és közös érdekeltségű népgazdasági feladatok megoldására. A KGST-államok eddig is önállóan készítették terveiket; ez a jövőben is így lesz. Vagyis az együttes tervezés a fontosabb népgazdasági ágakban nem azt jelenti, hogy csökken az országok belső tervező tevékenysége, annak önálló jellege. Az együttes tervezés elő fogja segíteni az országok szükségleteinek jobb, biztonságosabb kielégítését, mindenekelőtt nyersanyagokban, energiában, a gépgyártás bizonyos ágaiban — a többi között a számítástechnika területén —, a közlekedésben, valamint a vegyiparban. Az ilyen közös tervezés bizonyos mértékig érinti a mezőgazdaságot, illetve a fogyasztási cikkeket előállító iparágakat is. Az együttes tervezés a megfelelő termelési kapacitások létrehozását is célul tűzi ki; ezek a kapacitások, erőforrások természetesen továbbra is nemzeti tulajdonban maradnak. Az újszerű együttműködés a népgazdaságok tervezésében egyben széle-