Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Memorandum. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről

MEMORANDUM A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCSKOZÁSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET 26 IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja az érdekelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elképzeléseket, amelyek véleményük szerint hasznosan szolgálnák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítését és összehívását. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú és többoldalú konzultációk és eszmecserék során az érdekelt államok álláspontja közelebb került egymáshoz egy sor fontos, az európai biztonsági értekezlettel összefüggő kérdésben. A konzultációk és eszmecserék eredményei azt mutatják, hogy a Prágában 1969 októberében előterjesztett javaslatok alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági értekezlet előkészítését és a kétoldalú tárgyalások mellett áttérjenek az értekezlet előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekelt államok közvetlenül részt vegyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valamennyi szakaszában, olyan formákban, amelyeket célszerűnek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek megfelelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése : részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azonos és a többi európai állammal egyenjogú alapokon —, továbbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhelye. Megértés mutatkozik aziránt, hogy az értekezlet összehívását nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, megszervezése és megtartása valamennyi érdekelt ország hozzájárulásának eredménye kell hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az európai biztonság szilárd rendszere megteremtésének közös megvizsgálásához. Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet megtartása és az összes érdekelt ország megfelelő szervének létrehozása, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartalmának és napirendjének megvitatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése érdekeinek. Olyan kérdések ezek, amelyekben széles körű megegyezés lehetősége áll fenn. Ezek a javaslatok nem váltanak ki elvi ellenvetéseket, ugyanakkor egy sor állam állást foglal az értekezlet napirendjének bővítése mellett.