Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Közlemény a KGST 24. ülésszakának varsói tanácskozásáról

fontosabb ágazataira és termékfajtáira vonatkozó hosszú lejáratú tervek koordinációja. Az ülésszakon meghallgatták a KGST-tagállamok tervbizottsági elnökeinek tájékoztatóját a KGST-tagállamok között az 1971—-1975-ös népgazdasági tervek koordinációjának menetéről és helyzetéről s kijelölték a konkrét teendőket e munka befejezéséhez. Az ülésszak szükségesnek tartotta, hogy az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítsanak az együttműködés konkrét problémáinak megvizsgálására az anyagi termelés vonatkozásában. Az ülésszak célszerűnek vélte, hogy a KGST-tagállamok központi tervbizottságainak elnökei a KGST keretében a népgazdaság legfontosabb területein rendszeres kapcsolatot teremtsenek az együttműködés fontos komplexumainak megoldásához vezető hatékony utak kidolgozása, elsősorban a fűtőanyag-nyersanyag probléma teljesebb megoldása, a népgazdaság legfontosabb ágazataiban a fejlett technológia bevezetése, az élenjáró technológia követelményeinek megfelelő új berendezések és komplex géprendszerfajták megalkotása, s minden közlekedési ág fejlesztése céljából. E célok elérése érdekében megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy dolgozzon ki és valósítson meg olyan intézkedéseket, amelyek a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésében biztosítják a tervezőszervek szerepének hatékony növelését. Az ülésszak jóváhagyta a szerződéseken alapuló közvetlen kapcsolatok létesítésének elveit, rendjét, szervezeti, gazdasági és jogi feltételeit, továbbá az anyagi érdekeltség és felelősség növelését, valamint az érdekelt KGST-tagállamok által létrehozandó nemzetközi szervezetek lehetséges szervezeti formáit és funkcióit. Az ülésszak azt ajánlotta, hogy az egyes országok biztosítsanak olyan kedvező feltételeket a minisztériumok, a hivatalok, gazdasági és egyéb szervezetek közvetlen kapcsolatainak további bővítéséhez, valamint a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek létrehozásához és tevékenységéhez, amelyek elősegítik a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése erősítését, tökéletesítését. A KGST 23. rendkívüli ülésszakán a nemzetközi beruházási bank létrehozásának tárgyában hozott határozat végrehajtásaként Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió jóváhagyta a nemzetközi beruházási bank megalapításáról szóló egyezményt, valamint a bankalapszabályzat tervezetét, s megegyezett abban, hogy a szóban forgó egyezményt 1970. július 10-ig aláírják. A bank alapvető feladata hitelek folyósítása elsősorban olyan intézkedések megvalósításához, amelyek a szocialista nemzetközi munkamegosztással, a nyersés .fűtőanyagbázis közös érdekű bővítésére fordítandó költségekkel függnek össze, továbbá a gazdaság egyéb ágazataiban a bank-tagállamok kölcsönös érdekeit szolgáló, illetve az egyes országok népgazdasága fejlesztéséhez nélkülözhetetlen létesítmények építéséhez szükségesek, avagy a bank tanácsa által meghatározandó és a bank feladatainak megfelelő egyéb célokat szolgálnak. Az ülésszak jóváhagyta a nemzetközi gazdasági együttműködési bank tevékenységének megjavítására és további bővítésére, a transzferábilis