Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának beszéde az Országgyűlés ünnepi ülésén, a felszabadulás 25. évfordulóján

még sok a kihasználatlan tartalék, amelyeket a szocialista államok nemzeti és internacionalista érdekeinek szolgálatába lehet és kell állítani. A kétoldalú és sokoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítése és fejlesztése, s ennek alapján a szocializmus gazdasági ereje növekedésének meggyorsítása politikai szempontból rendkívül nagy jelentőségű feladat. Megoldása — a kapitalista világgal folyó gazdasági versenyben — új sikereket biztosít külön-külön minden szocialista országnak és az egész közösségnek egyaránt. A szocialista államok nemzeti és internacionalista érdekei, a gazdasági és politikai érdekek szoros egységbe fonódnak itt össze. Teljesen egyetértünk azzal a gondolattal, amelyet Kádár elvtárs nemegyszer kifejtett, hogy a szocialista országok semmiféle nemzeti érdekét nem szabad a szocializmus nemzetközi érdekeinek rovására érvényesíteni. És fordítva: a szocialista világrendszernek az imperializmussal folytatott versenyében, ellene vívott harcában elért minden siker kétségtelenül megegyezik minden egyes szocialista ország alapvető érdekeivel. Meggyőződésünk, hogy így, és csak így vetődik fel a kérdés, akár a gazdaságról, akár a politikáról vagy az ideológiáról van szó. Elvtársak ! Negyedszázad választ el bennünket 1945 viharos és ragyogó tavaszától, amely a reménység és a szabadság tavasza volt. A fasizmus elleni küzdelemben elesett hősök emlékéhez az a céltudatos békepolitika a legméltóbb, amelyet szilárdan és következetesen folytatnak a szocialista országok. Egy évvel ezelőtt éppen innen, Budapestről hangzott el a Varsói Szerződés országainak felhívása az összeurópai értekezlet összehívására, ami nagy lépést jelentene egy olyan fontos, sürgető probléma megoldása felé, mint az európai biztonság megteremtése. Célunk világos: létre akarjuk hozni a kollektív biztonság rendszerét Európában, hogy Európát a béke kontinensévé változtassuk. Látnunk kell, hogy bár mind kedvezőbb előfeltételek jönnek létre az európai politikai légkör megváltoztatására, az európai helyzet mégis változatlanul feszült, bizonytalan. A fegyverkezési verseny nem szűnt meg. Nyugat-Európa területén nukleáris fegyverek arzenálját hozták létre, folytatódnak a revansista fenyegetések. A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy az amerikai imperializmus, amely mind erőteljesebb ütemben hatol be az európai gazdasági élet kulcságazataiba, igyekszik meggátolni a haladó irányzatok térhódítását Európában. Mindez feltétlenül komoly aggodalomra ad okot. Úgy véljük, hogy e kérdésben a mi kötelességünk, a kommunisták kötelessége, teljesen egybeesik minden haladó erő, minden becsületes, békeszerető európai ember feladatával. Ez megköveteli, hogy mindent megtegyünk a reakció terveinek meghiúsítására, az európai tartós béke útjában álló akadályok elhárítására. A valóban tartós európai rendezésnek azonban elengedhetetlen feltétele a kontinensen — a második világháború és az azt követő fejlődés eredményeképp — kialakult államhatárok és egyéb realitások elismerése. Magától értetődik, hogy itt a Német Demokratikus Köztársaság állami szuverenitásának tiszteletben tartásáról is szó van.