Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Szurdi István belkereskedelmi miniszter beszéde a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek értekezletén (Részletek)

fogyasztási cikkek valamennyi szocialista ország piacán ismertek és megtalálhatók legyenek. A belkereskedelemnek aktívabb szerepet kellene vállalni a kereskedelmi berendezések és gépek, valamint a szállodai berendezések gyártásának fejlesztésében és célszerű szakosításukban. Egyrészt, mert ez a kereskedelemnek életbevágóan fontos, másrészt, mivel ezek az üzemek a legtöbb országban a belkereskedelemhez tartoznak. Pontosabban kellene ismernünk országaink üyen jellegű termelését, a fejlesztési elképzeléseket, az együttműködés lehetőségeit. Ilyen együttműködés máris elkezdődött a tételező pénztárgépek gyártásában. A Magyar Népköztársaság átvette a Német Demokratikus Köztársaságtól a ,,Secura" pénztárgép gyártását, új, fejlettebb típust fejlesztve ki abból, s anullszériák kipróbálása már folyamatban van. Ehhez hasonló együttműködést célszerű lenne kialakítani az önkiszolgáló berendezések, a korszerű üzleti mérlegek, az előrecsomagoló berendezések, a vendéglátóipari gépek gyártásában és szakosításában. Javasoljuk, hogy a kereskedelem technikai, műszaki bázisának fejlesztésével foglalkozó szakértői munkacsoportot hozzunk létre valamennyi ebben érdekelt ország részvételével, a Német Demokratikus Köztársaság Belkereskedelmi Minisztériumának irányítása mellett. Az a véleményem, hogy már az eddigi kétoldalú tájékoztatás, a tapasztalatcserék a kereskedelmet érintő közgazdasági kérdésekről, a tudományos kutatások eredményeiről, a hálózat fejlesztéséről, a fogyasztói árrendszerről, az ipar és a kereskedelem kapcsolatairól, a piackutatásról, a divatirányításról, az ügyvitelszervezésről, a szakoktatásról, a tudományos munkaszervezésről kölcsönösen hasznos volt. Ezt az információs, tapasztalatcsere jellegű kapcsolatot azonban erősíthetjük, többoldalúvá tehetjük, például azzal, hogy a minisztériumok a fontosabb, az általános érdeklődésre számot tartó anyagokat rendszeresen kicserélik, a kereskedelmi szaklapokat, folyóiratokat megküldik egymásnak. Célszerű, hogy kutatóintézeteink egyes időszerű témákat közösen vizsgáljanak. A belkereskedelem személyi állományának képzése és továbbképzése tennivalóink homlokterébe került. A kereskedelmi szak- és felsőfokú iskolák tananyagainak kicserélése, közös iskolák és szaktanfolyamok szervezése, szakemberek cseréje minden ország számára hasznos lehet és közös érdek. Javasoljuk, hogy ezeknek a tennivalóknak a szervezésére hozzunk létre közgazdasági szakértői munkacsoportot az érdekelt országok részvételével; irányítását - amennyiben az értekezlet ezzel egyetért - a Magyar Népköztársaság Belkereskedelmi Minisztériuma elvállalja. A múlt évi szakértői tanácskozáson több tagország képviselője azt kívánta, hogy tisztázzuk a KGST-nek és a belkereskedelmi miniszterek értekezletének a viszonyát. A KGST Végrehajtó Bizottsága 1968 szeptemberi, 36. ülésén hozott és önök által ismert határozatból értelemszerűen következik, hogy az értekezlet a KGST keretében, hozzájárulásával jött létre, annak keretében működik, de nem annak szerveként, nem állandó bizottságaként. így a KGST-szervekre, az állandó bizottságokra kötelező KGST-elj árasok, előírások, szervezeti megkötöttségek ránk nem vonatkoznak.