Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének előadása a budapesti diplomáciai testület tagjainak (Részletek)
A gépiparban a legfontosabb feladat a közúti járműprogram befejezése autóbuszprogramnak is szoktuk ezt nevezni -, s emellett nagy figyelmet fordítunk az elektronikai iparra, a számítástechnikára, ami jövőbe mutató iparág; itt szintén különböző országokkal kooperációban jelentős beruházásokat tervezünk. A magyar kereskedelmi mérleg súlyos tehertétele a fa-, cellulóz- és papíripari termékek behozatala. Az elmúlt évtizedben nagy nyárfatelepítések voltak Magyarországon, a nyersanyag tulajdonképpen felnőtt, s a következő ötéves terv céljai között szerepel a cellulóz- és papíripar lényeges fejlesztése. Arra törekszünk, hogy nagyobb differenciálás legyen a bérekben, mint eddig, a kvalifikáltabb munkát jobban megfizessék, a bérskála alsó és felső határa kiszélesedjék. Tudvalevő, hogy Magyarországon - a többi szocialista országhoz viszonyítva is - összeszűkült a bérskála. Arra törekszünk, hogy lehetőség szerint ezt szélesítsük. Ha a magyar fogyasztói árszínvonalat a nemzetközi árszínvonalhoz hasonlítjuk - akár a szocialista országok, akár a tőkésországok árszínvonalához -, lényeges eltérések vannak. Nálunk viszonylag alacsonyak az élelmiszerárak ez közismert -, viszonylag magasak a ruházati cikkek árai, olcsók a szolgáltatások, magasak egyes iparcikkek árai, például az autóé. Nyilvánvaló, hogy itt idővel rendet kell teremteni az árarányokban, hiszen ezt követeli a reform. Következő ötéves tervünkkel szorosan összefüggő, bár természetesen külön kérdés az úgynevezett szocialista integráció problémája. Célunk az, hogy az eddigi együttműködést szélesítsük, nemcsak a tervek, a nagyberuházások összehangolásával, hanem a vállalatok közvetlenebb kapcsolatainak kialakításával és fokozott szocialista nemzetközi pénzügyi tevékenységgel is. Az elképzelések a különböző országokban sok tekintetben hasonlóak, de bizonyos dolgokban eltérnek, lényeges eltérések is vannak. Úgy gondoljuk azonban, hogy ebben a kérdésben minden bizonnyal a következő periódusban komoly előrehaladást lehet és kell tenni. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista integráció elképzelései nem jelentenek semmiféle elzárkózottságot, semmiféle autarchiát. Mi változatlanul szélesíteni akarjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkésországokkal és a harmadik világ fejlődő országaival. Úgy véljük, hogy a szocialista országokkal való gazdasági integráció ennek egyáltalában nem mond ellent, és lehetséges mindkét oldalon a fejlesztés. Gazdaságpolitikánknak lényeges és alapvető elve továbbra is a rendszerek közötti gazdasági verseny. Mi ezt a versenyt komolyan vesszük. Figyeljük az előttünk járó országok fejlődési ütemét, a mögöttünk levő országok fejlődési ütemét, s különös gonddal figyeljük azokat az országokat, amelyek nem túlságosan messze járnak előttünk. Európában a két legközelebbi nyugati szomszédunk - az egyik közvetlen szomszéd, Ausztria, a másik nem egészen közvetlen szomszéd, Olaszország - az egy főre eső nemzeti jövedelemben megelőz minket. Azok a számítások, amelyeket az ENSZ-szervek és különböző egyéb nemzetközi szervek végeznek, azt mutatják, hogy nálunk az egy főre eső nemzeti jövedelem körülbelül 600 dollár. Olaszországban az egy főre jutó nemzeti jövedelem - ugyanezen számítások szerint - 800-850 dollár, Ausztriában pedig 950-1000 dollár. Az utóbbi években a gazdasági fejlődés üteme, a növekedés üteme nálunk valamivel gyorsabb, mint az említett két országban. Úgy véljük, hogy a
