Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója az ig68. évi gazdasági eredményekről (Részletek)

Magyar-francia gazdasági kapcsolatok: Fock elvtárs franciaországi látogatása nagymértékben hozzájárult a Magyarország és Franciaország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. A tárgyalások eredményeként létrehoztuk a kormányközi Gazdasági és Ipari Együttműködési Vegyes Bizottságot. A bizottság magyar tagozatában valamennyi érdekelt tárca, de elsősorban az ipari tárcák képviselői foglalnak helyet. A gazdasági, ipari együttműködésre vonatkozó, a múlt év decemberében aláírt megállapodás az együttműködés főbb területeit a következőkben jelölte meg: vegyipar, petrokémia, gyógyszeripar, kohászati és gépipar, elektronikus és kibernetikus számoló- és számítógépek gyártása, színestévé-gyártás, gépkocsi-, ipari és egészségügyi járműgyártás, alumíniumipar, könnyűipar, orvosi és sebészeti berendezések gyártása, a mezőgazdaság gépesítése és felszerelése, élelmiszeripar. Az együttműködés első eredményeként megállapodás jött létre a SECAM színes tv sugárzási rendszer átvételére és a színes tv területén szélesebb körű együttműködésre. A magyar-francia kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését kívánják előmozdítani azok a vegyes vállalat ok, amelyeknek a létrehozásáról már megkezdődtek a tárgyalások. Magyar-japán kapcsolatok: Jelenleg az áruforgalom igen csekély. Bár minden évben kimutatható a forgalom bizonyos fokú emelkedése, ez még nem kielégítő. A forgalom bővítése nemcsak Japánnak, hanem Magyarországnak is érdeke, mivel a nyugat-európai országokkal ellentétben, Japánban jelenleg nem kell exportkorlátozásokkal számolnunk, s onnan is importálhatók azok a cikkek, amelyeket eddig NyugatEurópából szereztünk be. A Japánban járt magyar kereskedelmi és ipari szakemberekből álló küldöttség piackutató munkát folytatott. Megállapította, hogy Japánban az exportnál elérhető árszint nem rosszabb, mint a nyugat-európai, sőt sok tekintetben jobb is. Tárgyaltak nagy japán cégekkel jelentősebb volumenű magyar importról. E cégek közül említésre méltó a Sumito Shoji, a Mitsui Co. és a Marubeni. Nagyobb vásárlások esetén hajlandók ellenértékként részben vagy teljesen magyar árukat átvenni. Konkrét tárgyalások folytak nagy japán cégekkel a műszaki-tudományos együttműködés lehetőségeiről. Felvetődött az együttműködés a műszerek és az orvosi berendezések gyártásában. E lehetőségek kiaknázásához természetesen hosszabb időszak szükséges. A magyar-japán kereskedelmi kapcsolatok bővítésének reális lehetőségei vannak, de ehhez az szükséges, hogy a magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok is orientálódjanak a jelentős és gyorsan bővülő piac felé. Kérdés: Hogyan alakultak gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal? Válasz: Kissé visszaesett a fejlődő országokkal való forgalmunk. Ennek természetesen megvannak a politikai és gazdasági okai. Egyes országokban, mint pl. Ghaná-