Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969
III. TÉNYEK ÉS ADATOK A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAIRÓL - Külföldön rendezett jelentősebb magyar kulturális kiállítások
A közhasználatú szálláshelyet igénybe vevők száma és tartózkodási idejének alakulása (ezerben) Szállodát igénybe vevők Egyéb szálláshelyet igénybe vevők Év tartózkodási ideje vendégéjszakában tartózkodási ideje vendégéjszakában száma száma 1959 1964 1969 130 416 833 473 1521 2111 8 248 531 33 650 1521 A magyar idegenforgalom további jellemzője a területi koncentráció, nagyobb része Budapestre és a Balaton környékére összpontosul. 1969-ben az öszszes szállodai vendégéjszakák 57%-a Budapestre, 24%-a pedig a Balatonra jutott. A külföldi turistáknak mintegy 70%-a felkeresi Budapestet. Magyarország idegenforgalmára jellemző az erős szezonalitás is. 1969-ben a magyarországi úticéllal érkezett külföldiek 34%-a nyári főidényben (július, augusztus), 35%-a pedig az elő- (május-június) és utóidényben (szeptemberoktóber) érkezett. A beutazók több mint 50%-a (1 631 000 fő) gépjárművel jött, bár a repülővel érkezők aránya az utasforgalomban egyre növekszik. Amíg 1964-ben a beutazók 4,5%-a érkezett repülővel, addig 1969-ben már 6,1%-uk (183 000 fő). Magyarországon az elmúlt időszakban jelentősen bővült a fogadókapacitás. Amíg 1959-ben a közhasználatú szálláshelyek férőhelyeinek száma 32 000 volt, addig 1969-re ez a szám meghaladta a 110 000-et. Különösen a kisegítő szálláshelyi férőhelyek száma gyarapodott, de jelentős volt a szállodai kapacitás növekedése is. Az idegenforgalmi bevételek 1964 és 1969 között több mint két és félszeresére emelkedtek és elérték a 60 millió dollárt. KÜLFÖLDÖN RENDEZETT JELENTŐSEBB MAGYAR KULTURÁLIS KIÁLLÍTÁSOK Szocialista országokban: Csehszlovákia Reprezentatív művészeti kiállítás Prágában; okt. 2-án nyílt és Pozsonyban; okt. 31-én nyílt. Jugoszlávia: Könyvkiállítás: Belgrád, márc. 24-ápr. 7., Zágráb, ápr. 16-29., Ljubljana, máj. 9-21.