Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Közlemény a KGST 23., rendkívüli ülésszakáról

olyan rendszerére kell támaszkodnia, amely biztosítja a KGST-országok nemzetgazdaságainak szoros kölcsönhatását. A jelenlegi szakaszban, amikor a KGST tagországai jelentős sikereket értek el a termelőerők fejlesztésében, és a szocialista gazdálkodás tökéletesebb módszereire térnek át, amikor megoldják a műszaki-tudományos forradalom vívmányainak teljesebb kihasználásával, a társadalmi termelés hatékonyságának maximális növelésével összefüggő feladatokat, s ezzel megteremtik az alapot a népjólét emelésére, szükségessé válik a gazdasági együttműködés jelenlegi formáinak és módszereinek tökéletesítése, valamint újabb, hatékonyabb formáinak és módszereinek felkutatása. Fontos, hogy az együttműködés még hatékonyabbá váljék, még inkább elősegítse az egyes tagországok és a KGSTországok egész közössége előtt álló feladatok megoldását, különösképpen a munka termelékenységének fokozását, a tagországok gazdasági fejlettségi szintjének közelítését és fokozatos kiegyenlítését, a szocializmus és a kommunizmus győzelmes építése, a szocialista országok mint szabad, szuverén és egyenjogú államok egységének megszilárdítása alapján. Ez hozzájárul majd a szocialista világrendszer megszilárdításához, ahhoz, hogy kivívjuk a győzelmet a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben, s újabb sikereket érjünk el az imperializmus elleni harcban. Az ülésszak elhatározta, hogy megkezdi a KGST-tagországok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó fő irányelvek és az olyan konkrét intézkedések kidolgozását, amelyek hosszú időszak távlatában biztosítják ezen irányelvek megvalósítását. Ezeknek az intézkedéseknek a kidolgozásánál mindenekelőtt arra kell fordítani a figyelmet, hogy tökéletesedjenek és elmélyüljenek a népgazdasági tervek egyeztetési formái és módszerei, beleértve a tudományos kutatómunka, a tervezői-konstruktőri tevékenység, a termelés, az értékesítés és a beruházás kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeit, a tudományos, műszaki és gazdasági prognózisok kidolgozását. Az előirányzott intézkedések másik célja a termelés hatékony és szilárd nemzetközi szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztése, elsősorban a műszaki haladást meghatározó ágazatokban. A tudomány és a technika területén folytatott együttműködés kiszélesítésének és elmélyítésének folyamatában tervbe vették a tudományos, a műszaki és a kutatóintézetek közötti kapcsolatok fejlesztését, valamint azt, hogy az érdekelt országok szükség szerint nemzetközi műszaki-tudományos és egyéb szervezeteket hozzanak létre. Nagy figyelmet fordítottak a tanácskozáson az egymás közötti kereskedelem bővítésére, a valutáris és pénzügyi kapcsolatok, az államközi hitelek aktívabb kihasználására. Megegyeztek abban, hogy célszerű létrehozni a KGST-tagországok beruházási bankját és tökéletesíteni a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködési bankjának tevékenységét. Az ülésszak résztvevői állást foglaltak az érdekelt országok minisztériumai, gazdasági szervei, trösztjei, vállalatai és más szervezetei között fennálló kapcsolatok nagyarányú fejlesztése mellett is. Megállapodtak abban, hogy javaslatokat dolgoznak ki a KGST-szervek működésének további javítására s e szervek szerepének növelésére az együttműködés megszervezésében. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani