Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kelen Béla országgyűlési képviselő beszéde a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása alkalmából

nemcsak lehetővé, hanem kötelességévé is tette a rendszeres konzultációt, a személyes találkozók egész sorát. De talán még ennél is fontosabb, hogy a magyar-csehszlovák barátság, amelyet mi híven ápolunk, már régen nemcsak a vezetők ügye, hanem valóban a népek barátságává is vált. Ennek egyik jele a turisták, rokonok nagyarányú látogatásai országaink között. Az 1964. január 1-étől érvényes utasforgalmi egyezmény nyomán minimális formaságok közbeiktatásával áramlik határainkon át a barátságnak ez a vizuálisan is megfogható hulláma. Az új szerződés az 1949. évi megállapodás megújítása és egyben hozzáigazítása azokhoz a változásokhoz, amelyek országainkban és a világon azóta történtek. Ezt már a nagy fontosságú okmány terminológiája is tükrözi. Az első cikk például szocialista internacionalizmusról, a második cikk pedig szocialista munkamegosztásról szól. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között most hatályba lépett barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés betűjéből és szelleméből kiderül egy alapvető fontosságú tény, az, hogy a szerződő felek a Varsói Szerződés tagállamai. Az ebből következő közös erőfeszítésekre és törekvésekre jellemző a szervezet legutóbbi magas szintű tanácskozása is, amelynek a Magyar Népköztársaság volt a házigazdája, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára pedig az elnöki tisztet töltötte be. A Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés többi tagállamának gazdasági, politikai és katonai potenciálja mind a magyar, mind a csehszlovák függetlenség első számú garanciája. Csehszlovákia nyugati határain túl terül el az a nyugatnémet állam, amely a müncheni egyezményt Csehszlovákiára erőszakoló Harmadik Birodalom politikai örököseként az egyetlen, nyíltan területeket, nem utolsósorban csehszlovák területeket követelő európai ország. Ez az ország az észak-atlanti szövetség, a NATO tagja, és ennek az államnak néhány nyugati fővárosban most is, mint a müncheni egyezmény idején, a Kelet felé irányítható páncélököl szerepét szánják. A most hatályba lépett szerződés 7. cikkében a magas szerződő felek ezért jelentik ki, hogy „az európai biztonság egyik fontos előfeltétele a jelenlegi európai államhatárok sérthetetlensége", és hogy a Varsói Szerződéssel összhangban „minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megakadályozzák a militarizmus és revansizmus bármely erőinek agresszióját". A Külügyi Bizottság a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést megvitatta. Úgy véljük, a szerződés hozzájárul ahhoz a küzdelemhez, amelyet országaink a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt kontinensünk biztonságáért, a földkerekség békéjéért vívnak. Mindezek alapján a Külügyi Bizottság nevében kérem tisztelt képviselőtársaimat, szavazzák meg a szerződés törvénybe iktatásáról szóló javaslatot.