Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének országgyűlési expozéja a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása alkalmából

Most, amikor az Országgyűlés elé kerül a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló törvényjavaslat, mindenekelőtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy milyen történelmi jelentőségű lépés volt húsz esztendővel ezelőtt az első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése a két ország között. Mindkét országban a szocializmus felépítéséért harcoló népeink testvéri barátsága teremtette meg a szilárd alapot kapcsolataink évtizedekre szóló fejlődéséhez. A szerződés megkötése óta eltelt idő igazolta, hogy szilárd volt ez az alap, mert a hatalmat a munkásosztály vette kezébe, s a kommunisták irányították mindkét ország dolgozóinak alkotómunkáját. E nagy történelmi változásokat mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió legyőzte a német fasizmust, felszabadította Magyarországot és Csehszlovákiát, népeink a Szovjetunió sokoldalú segítségével kezdhettek hozzá az új rend megteremtéséhez, amelyért a magyar és a csehszlovák nép legjobbjai évtizedeken át küzdöttek. Az 1949-ben aláírt szerződés kifejezte szocializmust építő népeink érdekeit, és ez egyben megfelelt a szocialista országok közössége érdekeinek is. Két évtizeddel ezelőtt a szerződésben foglalt elvek és célkitűzések mindkét ország számára hasznosnak, időtállónak bizonyultak. Országaink között a szocialista építés előrehaladásával mind sokrétűbbé váltak az államközi, a társadalmi kapcsolatok. Önmagában az a tény, hogy barátságunkat és együttműködésünket államközi egyezményben, szerződésben rögzítettük, kedvezően hatott állami és társadalmi életünk minden területére. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a két ország politikai, gazdasági, kulturális vezetőinek gyakori találkozásai érlelik és tovább fejlesztik az együttműködést. Az utóbbi években a kölcsönös megismerés valóban tömegméretűvé vált. Örvendetesen fejlődött a két ország turistaforgalma, amelynek bővülésével százés százezrek szereztek benyomást Csehszlovákia és Magyarország életéről, elért eredményeiről. Végleg ledőltek népeink között azok a válaszfalak, amelyeket a felszabadulás előtt az uralkodó osztályok mesterségesen emeltek. Az elmúlt évek során kialakult országaink között egy széles körű árucsere-forgalom, fejlődik a műszaki-tudományos együttműködés is. Árucsere-forgalmunk az elmúlt év végéig 1950-hez viszonyítva több mint ötszörösére növekedett, és meghaladja az évi 300 millió rubelt. Az 1966-1970-es évekre megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások további növekedést irányoztak elő. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünket kiegészíti a kormányaink által jóváhagyott kulturális egyezmény. A magyar-csehszlovák kulturális munkabizottság tevékenysége eredményesen elősegíti a két ország kulturális, oktatási és tudományos intézményeinek együttműködését. Kapcsolataink vázlatos áttekintése alapján, amelyet bőven kiegészít mindannyiunk személyes tapasztalata, a közösen végzett eredményes munka jóleső tudatával állapíthatjuk meg, hogy a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jól szolgálta az elmúlt húsz év alatt szocializmust építő népeink érdekeit. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi és gazdasági életében, valamint a nemzetközi helyzetben húsz év alatt végbement jelentős változások egyrészt lehetővé, másrészt pedig indokolttá tették az új barátsági szerződés kidolgozását és aláírását. Olyan új szerződés