Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

III. TÉNYEK ÉS ADATOK A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAIRÓL - Az idegenforgalom alakulása

Algíri Vásár szeptember 4-19 100 m

2-es információs irodánkat úgy alakítottuk ki, hogy néhány áru jelzésszerű bemutatása mellett elsősorban műszaki-tudományos együttműködésünk eredményeit és távlati lehetőségeit dokumentálta. Bogotái Vásár (1000 m

2

) augusztus 1-18 Bemutatott árucsoportok: szerszámgépek, mezőgazdasági gépek, műszerek, híradástechnikai cikkek, építőipari gépek, járművek, kohászati cikkek, írószerek, könyvek, campingcikkek, műszaki gumiáruk. Kairói Vásár (530 m

2

) október 20-november 20 Kiállításunk műszaki jellegű volt, a piac szempontjából számításba jövő cikkeink közül járműveket (autóbusz, tehergépkocsi), orvosi röntgengépet, víztisztító berendezést mutattunk be. AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A háború utáni években bekövetkezett átmeneti visszaesés után az 50-es évek végén indult ismét fejlődésnek Magyarország idegenforgalma. A háború előtti legjobb esztendő eredményét 1959-ben sikerült először túlszárnyalni, amikor 411 000 külföldi látogatott az országba. Ezután több, az utazásokat kölcsönösen megkönnyítő államközi megállapodás és intézkedés született. (Néhány szocialista országba való utazáshoz sem útlevél, sem vízum nem szükséges. Egyes nyugati országokból Magyarországra látogatók a magyar nagykövetségen 24 óra alatt, a határállomáson pedig belépéskor megkaphatják a vízumot.) Ezek az intézkedések kedvezően befolyásolták az idegenforgalom fejlődését. 1964ben már közel 1,8 millió, 1968-ban pedig 4,3 millió külföldi járt az országban. Magyarország ma már egyre jelentősebb szerepet játszik Európa idegenforgalmában. Külföldi turisták száma Magyarországon (ezerben) t Magyarországi Nem magyarországi úticéllal érkezők összesen 1937 1959 1964 1968 383 190 1302 2402 221 498 1.903 383 411 1800 4307