Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Hatvanhét testvérpárt nyilatkozata Alexandrosz Panagulisz görög szabadságharcos életének megmentéséért - Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszéde a KGST könnyűipari állandó bizottságának budapesti ülésén
alakítsanak ki, amely növeli a gazdasági hatékonyságot, gyorsítja a műszaki fejlődést, növeli a gazdálkodó egységek önállóságát és érdekeltségét. Ennek érdekében legtöbb országban az erősen központosított gazdaságirányítás helyett korszerűsítik a termelés irányítását, szervezeti formáit, csökkentik az adminisztratív jellegű vezetést, növelik ezáltal a dolgozók anyagi érdekeltségét. A KGST-országokban végrehajtott változtatások természetesen nem egyidejűleg történtek és nem is mindig azonos jellegűek. De azt világosan kell látni, hogy amilyen mértékben fejlesztik országaikban a belső gazdaságirányítási rendszerüket, ugyanúgy szükséges átalakítani, továbbfejleszteni a nemzetközi gazdasági együttműködés mechanizmusát is. Vagyis a nemzeti és a közös érdekek egyaránt szükségessé teszik, hogy egy korszerűbb, az új szükségleteknek jobban megfelelő szocialista gazdasági együttműködési formát alakítsunk ki a KGST keretében. Ma már kevés például a régi tervkoordinációkat tovább folytatni. Úgy véljük, hogy gazdasági együttműködésünket egy erős gazdasági szövetséggé kell fejleszteni, amelyben egyeztetjük gazdaságpolitikánkat, a közös érdekű perspektivikus terveket, a közös érdekű vagy több ország szükségletét kielégítő nagy beruházásokat, a fontosabb műszaki-tudományos együttműködési terveket és a tudományos kutatásból adódó közös feladatokat. Az említett kérdések tárgyalása, a javaslatok előkészítése minden KGST államban napirenden van. A gazdasági, műszaki-tudományos együttműködésünk továbbfejlesztésére vonatkozó álláspontunkat mi átadtuk a KGST-ben részt vevő országoknak. Gazdaságpolitikánk jobb összehangolása lehetőséget ad majd számunkra, hogy országaink között szélesebb körben kifejlesszük az ipari kooperációt, megszüntessük vagy legalábbis megállítsuk az indokolatlan párhuzamosságot, ami növeli a termékek előállításának gazdaságtalanságát. Olyan közgazdasági, pénzügyi feltételeket kell teremtenünk, amelyek a jövőben jobban érdekeltté teszik a vállalatokat a nemzetközi kooperációban. Az a véleményünk, hogy ha együttműködésünkben nagyobb szerepet biztosítunk a pénz- és árukapcsolatoknak, a hitelnek, akkor nagy lépéseket teszünk egy valóságos, szocialista gazdasági közösség felé. Egy fejlettebb gazdasági szövetség kimunkálása, gyakorlati megoldása az érdekelt államok között természetesen közös feladat, amely csak kollektív elméleti, politikai és gazdasági együttműködés útján valósulhat meg. Nagyon örülünk, hogy ezek a kérdések az utóbbi hónapokban testvérpártjaink, kormányaink vezetőinek állásfoglalásaiban mind többször előfordulnak és hasznosnak tartják az említett kérdésekben egy felsőszintű párt- és kormánytalálkozó megtartását. Engedjék meg, hogy együttműködésünk még egy fontos problémáját megemlítsem. Gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének fontos része a műszaki-tudományos kutatások jobb összehangolása. A tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, az országok adottságainak legmegfelelőbb ipari struktúra kialakítása együtt a beruházásokkal összefüggő egészet alkot. Köztudomású, hogy népgazdaságunk a műszaki-tudományos fejlesztés területén számos ágazatban le van maradva. Ebből a lemaradásból megfelelő következtetéseket kell levonni, mert e téren is a gyorsabb fejlődés érinti egész szocialista közösségünket, a további lemaradás pedig kárt okoz mindannyiunknak. Országaink óriási anyagi erőket fordítanak a műszaki-tudományos fejlesz-