Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ XXIII. Közgyűlésén

célzó semmilyen akció nem lehet jogos, ha az nem a két német állam létének elismeréséből indul ki. Az elmúlt években minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányát és szövetségeseit rávezessük e történelmi rea­litások elismerésére. Fáradozásunk hiábavaló volt, illetve nem sok eredményre vezetett. Nyugat-Németországban újabb katonai előkészületek történtek, majd felélénkültek a revansista és neofasiszta irányzatok a közéletben és a politikai manőverezések a történelmi realitások ellen. Mi, a Varsói Szerződés tagállamai, javaslatokat tettünk egy európai biztonsági rendszer kidolgozására a katonai szövetségek egyidejű feloszlatása mellett. Ez is hiába volt. Sőt új kezdeménye­zéseket tapasztaltunk az európai NATO-csapatok megerősítésére. Ezenkívül tagadhatatlan jelek szólnak amellett, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei az európai feszültség felújításával szeretnék elhomályosítani délkelet-ázsiai po­litikájuk nyilvánvaló kudarcát. Nagyok a veszélyek Európában, és nagyok a veszélyek, amelyek Európa és az egész világ békéjét és biztonságát fenyegetik. Ezért kellett megerősítenünk frontjainkat, határainkat. Ezért voltunk kénytelenek megerősíteni Csehszlová­kiát, amely földrajzilag a leginkább veszélyeztetett helyzetben van. Senki sem örül - senki sem örülhet - annak, hogy ilyen akció szükségessé vált. De kihatá­saiban hasznos lesz Európa és a világ békéjének ügyére. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársasággal való együttműködésünk, közös nemzetközi fellépésünk megszilárdítása és megerősítése új és tartósabb alapot fog teremteni a két- és többoldalú tárgyalásokhoz egy igazi békés európai biztonsági rendszer létre­hozása érdekében. Ha majd leveti illúzióit, Nyugat-Németország is kétségkívül részese lesz ennek a rendszernek. Csakis Nyugat-Németország őszinte és konst­ruktív részvételével képzelhető el egy igazán hatékony és békés biztonsági rendszer Európában. Mi minden eddiginél rendezettebb, szilárdabb és bizton­ságosabb Európát tervezünk. Ez a terv valóban reális és megvalósítható. Meg­valósítása hasznos lesz nemcsak az európai népek számára. Kormányom min­den lehetőséget megragad, hogy részt vegyen az erre irányuló nemzetközi együttműködésben. Az általános vita már a kezdetén kedvező fordulatot vett. A Szovjetuniónak Gromiko külügyminiszter által benyújtott javaslatai vezették ki a Közgyűlés XXIII. ülésszakát a hidegháborús veszélyek árnyékából a leszerelési tárgya­lások új lehetőségeinek kedvezőbb levegőjére. A jelenlegi nemzetközi helyzet összes kritikus problémái mellett a legnagyobb veszélyt jövőnkre az a pusztító erejű nukleáris fegyverkezési verseny jelenti, amely beláthatatlan tempóban fokozódik. Az atomkorszak mostani viszonyai között a legbiztatóbb esemény az volna, ha új tárgyalások indulnának a fegyverkezési hajsza megállítása fel­tételeinek kidolgozásáról és a konkrét leszerelési lépésekre vonatkozó tényleges egyezmények előkészítéséről. Az 1963 óta aláírt szerződések a fegyverzetek és leszerelés tárgyában gondos előkészületek, két- és többoldalú diplomáciai ak­ciók eredményei. A szovjet kormány emlékiratát először az első politikai bi­zottság fogja tárgyalni. Kétoldalú kapcsolatok és a közgyűlési viták egyenget­hetik az utat a javasolt kérdésekről szóló tárgyalások felé. Ha bármilyen cse­kély siker születik a legkönnyebben megközelíthető kérdésekben, akkor a Köz­gyűlés XXIII. ülésszaka úgy marad fenn az ENSZ évkönyveiben, mint az egyik legtöbbet nyújtó ülésszak. És ez megtörténhetik a termonukleáris há-

Next

/
Thumbnails
Contents