Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Apró Antalnak, a KGST 36. ülésszaka elnökének nyilatkozata a TASZSZ részére

együttműködésének kérdéseivel. A szocialista országokban ezen ágazat terme­lésének gyors növekedési üteme - amely jelentős mértékben meghaladja mind az egész ipar, mind a gépipar termelésének növekedési ütemét - azzal magya­rázható, hogy a rádiótechnika és elektronika a napjainkban végbemenő tudo­mányos-műszaki forradalom egyik döntő tényezőjévé vált. A VB pozitívan érté­kelte, hogy a tanács keretében néhány éve megalakult rádiótechnikai és elektro­technikai ipari bizottság gyakorlati tevékenységében vezető helyen áll a tudo­mányos műszaki kutatások koordinációja. Jelenleg a KGST-tagállamoknak és Jugoszláviának mintegy száz tudományos intézménye végez koordinált munkát a legfontosabb fizikai és matematikai kutatások szélesebb körű felhasználására, egyre korszerűbb rádiótechnikai és elektronikai termékek létrehozására. Ennek eredményeképpen országainkban sikerült létrehozni sok olyan korszerű termé­ket, amelyek minősége világszínvonalon van (automata telefonközpontok, mikrohullámú berendezések, televíziós készülékek stb.). A végrehajtó bizottság jóváhagyta a bizottság eddigi tevékenységét. Idő­szerűnek és helyesnek találta a bizottság által a közeljövőre előirányzott mun­kákat. A KGST-tagállamok élelmiszeriparának termelése az utóbbi hat évben mint­egy 43%-kal fejlődött (évi 6,5 %-kal). Ez a fejlődés gyorsabb volt, mint a tőkés­országokban. Ugyanezen időszakban az élelmiszeripar termelése a Közös Piac országaiban 27%-kal, az Egyesült Államokban 10%-kal, Kanadában 33%-kal, Angliában 16%-kal emelkedett. Az élelmiszerek igen jelentős helyet foglalnak el a tagállamok külkereskedel­mében. Az összexportban való részesedésük Bulgáriában 34%, Magyarorszá­gon 16%, Romániában 17,5%, Mongóliában 36%. Más tagállamokban viszont az import képvisel jelentős arányt, az NDK-ban 14%-ot, Csehszlovákiában 14,5%-ot. Kedvezően fejlődött az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása is, bár a magas fehérjetartalmú és vitamindús élelmiszerek fogyasztása tekintetében még szá­mottevő az elmaradás a fejlett tőkésországokhoz képest. A következő időszakban a fő figyelmet az 1980-ig terjedő időszak élelmiszer­keresletének felmérésére fordítjuk. Megvizsgáljuk a kölcsönös élelmiszer-szállí­tások növelésének és a választék bővítésének lehetőségeit. Elő kívánjuk segí­teni az élelmiszeripari ágazat műszaki fejlődésének meggyorsítását, az ehhez szükséges feltételek biztosítását, a munkatermelékenység nagyobb ütemű fejlő­dését. Az ülésszak foglalkozott a szabványosítással is. A Tanács szervei eddig mint­egy 500 gépipari, 350 kohászati, 320 vegyipari és szénbányászati, 320 rádió­technikai és műszeripari, 120 építőipari szabványajánlást fogadtak el. A KGST szabványügyi intézete 110 szabványosítási elemzést és több alapvető szabvány­ajánlást dolgozott ki. A KGST-országok ezeket a szabvány ajánlásokat fokozódó ütemben vezetik be nemzeti szabványosítási rendszerükben. Ezzel megkönnyítik az egymás kö­zötti külkereskedelmi forgalom, valamint a szakosítás és kooperáció még gyor­sabb kibontakozását. A KGST-tagállamok népgazdasága rendkívül dinamikusan fejlődik. A ter­melőerők gyors fejlődése az iparban és a mezőgazdaságban jelentős változá­sokat, életszínvonal-emelkedést és nagy társadalmi átalakulást eredményezett.

Next

/
Thumbnails
Contents