Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Apró Antalnak, a KGST 36. ülésszaka elnökének nyilatkozata a TASZSZ részére
együttműködésének kérdéseivel. A szocialista országokban ezen ágazat termelésének gyors növekedési üteme - amely jelentős mértékben meghaladja mind az egész ipar, mind a gépipar termelésének növekedési ütemét - azzal magyarázható, hogy a rádiótechnika és elektronika a napjainkban végbemenő tudományos-műszaki forradalom egyik döntő tényezőjévé vált. A VB pozitívan értékelte, hogy a tanács keretében néhány éve megalakult rádiótechnikai és elektrotechnikai ipari bizottság gyakorlati tevékenységében vezető helyen áll a tudományos műszaki kutatások koordinációja. Jelenleg a KGST-tagállamoknak és Jugoszláviának mintegy száz tudományos intézménye végez koordinált munkát a legfontosabb fizikai és matematikai kutatások szélesebb körű felhasználására, egyre korszerűbb rádiótechnikai és elektronikai termékek létrehozására. Ennek eredményeképpen országainkban sikerült létrehozni sok olyan korszerű terméket, amelyek minősége világszínvonalon van (automata telefonközpontok, mikrohullámú berendezések, televíziós készülékek stb.). A végrehajtó bizottság jóváhagyta a bizottság eddigi tevékenységét. Időszerűnek és helyesnek találta a bizottság által a közeljövőre előirányzott munkákat. A KGST-tagállamok élelmiszeriparának termelése az utóbbi hat évben mintegy 43%-kal fejlődött (évi 6,5 %-kal). Ez a fejlődés gyorsabb volt, mint a tőkésországokban. Ugyanezen időszakban az élelmiszeripar termelése a Közös Piac országaiban 27%-kal, az Egyesült Államokban 10%-kal, Kanadában 33%-kal, Angliában 16%-kal emelkedett. Az élelmiszerek igen jelentős helyet foglalnak el a tagállamok külkereskedelmében. Az összexportban való részesedésük Bulgáriában 34%, Magyarországon 16%, Romániában 17,5%, Mongóliában 36%. Más tagállamokban viszont az import képvisel jelentős arányt, az NDK-ban 14%-ot, Csehszlovákiában 14,5%-ot. Kedvezően fejlődött az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása is, bár a magas fehérjetartalmú és vitamindús élelmiszerek fogyasztása tekintetében még számottevő az elmaradás a fejlett tőkésországokhoz képest. A következő időszakban a fő figyelmet az 1980-ig terjedő időszak élelmiszerkeresletének felmérésére fordítjuk. Megvizsgáljuk a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelésének és a választék bővítésének lehetőségeit. Elő kívánjuk segíteni az élelmiszeripari ágazat műszaki fejlődésének meggyorsítását, az ehhez szükséges feltételek biztosítását, a munkatermelékenység nagyobb ütemű fejlődését. Az ülésszak foglalkozott a szabványosítással is. A Tanács szervei eddig mintegy 500 gépipari, 350 kohászati, 320 vegyipari és szénbányászati, 320 rádiótechnikai és műszeripari, 120 építőipari szabványajánlást fogadtak el. A KGST szabványügyi intézete 110 szabványosítási elemzést és több alapvető szabványajánlást dolgozott ki. A KGST-országok ezeket a szabvány ajánlásokat fokozódó ütemben vezetik be nemzeti szabványosítási rendszerükben. Ezzel megkönnyítik az egymás közötti külkereskedelmi forgalom, valamint a szakosítás és kooperáció még gyorsabb kibontakozását. A KGST-tagállamok népgazdasága rendkívül dinamikusan fejlődik. A termelőerők gyors fejlődése az iparban és a mezőgazdaságban jelentős változásokat, életszínvonal-emelkedést és nagy társadalmi átalakulást eredményezett.