Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Péter János külügyminiszter beszéde az Országgyűlés 15. ülésszakán
a Varsói Szerződés erősítése és mindenképpen védelmi készültségünk fokozása mellett vagyunk, szövetségeseinkkel együttműködve. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozzuk nyugati partnereinknek, hogy az európai kormányok egyik fő feladata tanulmányozni az új biztonsági rendszer lehetséges kereteit, amelyek majd a két katonai rendszer után ölelik magukba Európa népeinek az életét. Sokféle módon lehet ezt elképzelni, és sokféle javaslat szerepel a nemzetközi konferenciákon. Mi minden javaslattal komolyan és alaposan foglalkozunk. Mi nem utasítjuk el azokat, akik úgy gondolják, hogy egyelőre csak a kétoldalú kapcsolatok ápolása útján lehet előrehaladni. De azokat sem utasítjuk el, akik a többoldalú összejöveteleket kezdeményezik. Alapjában úgy képzeljük el, hogy növelni kell Európában a két oldalú szerződéses kapcsolatokat a különböző rendszerű országok között és ezek révén alakítani ki fokozatosan olyan biztonsági hálózatot, amely Európa összes népei érdekeinek megfelel. Az Amerikai Egyesült Államok érthető módon érdekelt az európai viszonyok alakulásában, miként az európai országok számára sem közömbös, hogy az Amerikai Egyesült Államok miként viszonyul egyes európai kérdésekhez. Ezért az európai biztonsági konferencia előkészítése során szükséges, hogy egyfelől világosan érvényesüljön az elv: Európa az európaiaké, másfelől azonban azzal is tényszerűen kell számolni, hogy Európa sorsa az egész világ sorsát érinti, és mind az Egyesült Államok, mind a harmadik világ országai érdekeltek az európai rend kialakításának mikéntjében. Az európai biztonsági konferencia előkészítésében a másik lényeges kérdés az európai integrációk sorsa. Valószínű, hogy az európai országok a jelenlegi integrációs törekvéseken keresztül fogják fejleszteni az összeurópai együttműködést. Mi ezeket a kérdéseket reálisan igyekszünk nézni és keressük az összeurópai együttműködés lehetőségének a javítását. Éppen ezért a Közös Piaccal szemben az a fő igényünk, hogy diszkriminációs intézkedései kiküszöbölésével segítse az európai országok gazdasági együttműködését. A mi képviseletünk Brüsszelben kész arra, hogy mind a Közös Piac hivatalával, mind az abban képviselt országokkal tanulmányozza az európai gazdasági együttműködés minél szélesebb köre megteremtésének lehetőségeit. Európa békés jövője a jószomszédi kapcsolatokon és a regionális megállapodásokon át mozaikszerűen alakulhat csak ki. Ezért mi örülünk a szovjetfinn példamutató, jó kapcsolatoknak két különböző rendszerű ország között, örülünk a balti térség békés övezetének, a nemzetközi béke és biztonság példamutató területévé tételére vonatkozó javaslatoknak. Mi támogatjuk a Gomulka és Rapacki elvtárs nevével jelzett terveket északés közép-európai enyhülési zónákra vonatkozóan. Mi támogatjuk Románia, Bulgária, Jugoszlávia akcióit a békés balkáni viszonyok megteremtésére, sőt, amennyiben a közelség miatt érdekeltek vagyunk, szükség esetén az ilyen akciókban részt is veszünk. Szomszédainkkal együtt munkáljuk és érleljük a különböző rendszerű közép-európai és Duna-völgyi országok együttműködését gazdasági, kulturális, politikai téren egyaránt az európai béke és biztonság érdekében. A nemzetközi viszonyok új kedvező mozzanatai közé tartozik az is, amit az atomsorompó-egyezmény jelképez. Nagy munka előzte meg a szerződést. Nagy eredményt jelent létrejötte. De az a körülmény, hogy Kína, India, Franciaország nem írta alá - legalábbis egyelőre -, valamint az, hogy az Euratom
