Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének szovjetunióbeli látogatásáról

országaink érdekeinek, s az egész szocialista közösség politikai, gazdasági és katonai erejének erősödését szolgálja. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecserék során a felek megállapították, hogy a jelenlegi fejlődés legfontosabb sajátosságai: az osztályharc éleződése a nemzetközi küzdőtéren, a népek harcának aktivizálódása és erősödése az imperialista agresszió és a reakció ellen, a szocializmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom akcióegységének szilárdulása. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy az imperializmus, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok vezető körei élezik a nemzetközi helyzetet. Durván beavatkoznak szuverén államok belügyeibe, fokozzák a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok elleni aknamunkájukat és ideológiai diverziójukat. Ezért a jelenlegi körülmények között különösen fontos a szocializmus és a béke erői éberségének fokozása, soraik tömörítése az imperialista mesterkedésekkel szemben. A felek kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben is támogatni fogják a hős vietnami népet és az amerikai imperialista agresszió győzelmes visszaveréséhez szükséges minden támogatást megadnak a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. A felek támogatják a VDK kormányának igazságos álláspontját, a Dél-Vietnami Nemzeti Félsz ab adítási Front politikai programját mint a vietnami kérdés rendezésének olyan reális alapját, amely megfelel az 1954-es genfi egyezményeknek, valamint a délkelet-ázsiai és a világbéke érdekeinek. A küldöttségek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Párizsban sor került az érintkezés felvételére az amerikai és a vietnami képviselők között. Véleményünk szerint a VDK bombázásának teljes és feltétel nélküli megszüntetése kedvező előfeltételeket teremtene a vietnami probléma politikai rendezéséhez vezető utak felkutatására. A felek ismételten kinyilvánítják szolidaritásukat az arab országok népeinek szabadságukért és államaik területi épségéért vívott harcával. Támogatják azt a követelést, hogy az izraeli területrablók haladéktalanul vonják ki csapataikat az elfoglalt arab területekről és az 1967. június 5. előtti helyzetnek megfelelően számolják fel az imperialista izraeli agresszió következményeit, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatai alapján politikailag rendezzék a közel-keleti helyzetet. A felek ismét kifejezik eltökéltségüket, hogy a jövőben is a szocialista országok párt- és kormány vezetőinek értekezletein közösen kidolgozott álláspont szerint fognak cselekedni. A felek meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak a bukaresti nyilatkozatban kifejtett építő jellegű javaslatai, az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletének dokumentumai az európai biztonság és békés együttműködés megerősítésének reális alapját jelentik, s megfelelnek az európai népek létérdekeinek. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ismételten kinyilvánítja, hogy az Egyesült Államok imperialista köreivel szövetkezett nyugatnémet militarizmus revansista törekvései továbbra is az európai feszültség és háborús veszély fő forrásai. A nyugatnémet kormány politikája változatlanul a második világháború utáni európai helyzet aláásására irányul. Az NSZK ellenséges irányvonalat követ az NDK-val szemben. Nyugat-Németország vezető köreinek revansista politikája a neofasizmus és az agresszió fészkének kiterebélyesedésé-