Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának beszéde a magyar-szovjet barátsági nagygyűlésen Moszkvában

társadalom építésének jelenlegi szakaszában meg kell oldani. Ez év elején hozzáláttunk a párt kezdeményezésére kidolgozott gazdaságirányítási reform bevezetéséhez, és dolgozunk a harmadik ötéves népgazdasági terv teljesítéséért. A reform célja, hogy a szocialista tervgazdálkodás keretében hatékonyabban dolgozzunk, jobban kihasználjuk a termelőerőket és lendületesebbé tegyük fejlődésünket. Az 1968-as év első öt hónapjának eredményei azt mutatják, hogy az elgondolások helyesek voltak. Az állami ipar termelése 6%-kal, ezen belül a kohászat 7,5%-kal, a vegyipar termelése 11,6%-kal növekedett, és a többi népgazdasági mutató is a terv előirányzatai szerint vagy annál jobban alakult. Szocialista mezőgazdaságunk megszilárdult, fejlődik; a munka a földeken, bár az idén súlyos aszállyal küzdünk, példásan folyik. A tudományok, a közoktatás, a kultúra, a közegészségügy, a dolgozók életszínvonalának fejlődésében megbecsülni való eredményeink vannak. A Magyar Népköztársaságban a további szocialista fejlődés feltételei adottak. Nem állíthatjuk azt, hogy nincsenek megoldásra váró problémáink, gondjaink. Problémáink egy részét a múltból örököltük. A felszabadulást követően a szocialista rendszer két évtizede alatt évszázados elmaradottságot küzdött le népünk, bár még mindig van behoznivalónk. A szocializmus építésében nálunk elkövetett súlyos hibák és az ellenforradalmi felkelés okozta károk is visszavetettek bennünket. Ezenkívül a fejlődés is sokszor hoz magával új, megoldásra váró és gyakran nehéz kérdéseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt mint marxista-leninista forradalmi párt következetes és egyértelmű politikát folytat. Politikánk több mint egy évtizede töretlen, állandó, de pártunk kötelességének tartja, hogy a társadalmi fejlődést, a helyzetet állandóan elemezze, az élet által felvetett új kérdésekre helyes választ adjon. A hatalom megvédése és megszilárdítása után ily módon tűzte napirendre és oldotta meg, amikor a helyzet erre megérett, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és kezdeményezte most gazdaságirányítási rendszerünk reformját. Pártunk Központi Bizottsága feladatának tekinti a párt irányító munkájának szüntelen tökéletesítését, az ideológia és a kultúra kérdéseivel való foglalkozást, a pártélet és a közélet demokratizmusának fejlesztését, mindezt osztálycéljainknak, a szocializmus követelményeinek megfelelően. A mi pártunk harcában nemcsak a kommunistákra, a párt tagságára, hanem az egész népre támaszkodik. Bízunk abban, hogy pártunk, munkásosztályunk, a marxista-leninista elmélet, jelentős forradalmi tapasztalatok birtokában, népünk támogatásával a jövőben is megoldja feladatait, és a Magyar Népköztársaság a haladás nemzetközi erőivel összefogva megy előre a szocializmus útján. Pártunk, a magyar munkásosztály, népünk annak idején elsőként követte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját, s 1919-ben létrehozta a Magyar Tanácsköztársaságot. Az első magyar munkáshatalmat akkor a nemzetközi imperializmus erőinek külső beavatkozásával, fegyverrel leverték, kegyetlen ellenforradalmi rendszert vezettek be, de bármit tettek osztályellenségeink, íme, a szocializmus mégis győzött a magyar földön! Népünknek a szabadságot, az új élet lehetőségét a Szovjetunió felszabadító hadserege hozta el, és a szovjet nép segítőként azt követően is mindig velünk volt, jóban és rosszban, harcban és építőmunkában egyaránt. A Szovjetunió