Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Csatorday Károly beszéde az ENSZ Közgyűlésének XXII. ülésszakán az atomsorompóról

nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása olyannyira érdekében áll minden egyes nem nukleáris hatalomnak, hogy önként lemond a nukleáris fegyverekről azért, hogy másokat visszatartson azok megszerzésétől. Ugyanakkor még egy kis ország is felhasználhatja erőforrásait a nukleáris energia békés fejlesztésére, új eljárások kidolgozására, sőt olyan új iparágak kifejlesztésére is, amelyek a nemzetközi piacokon nagy keresletnek örvendő különféle békés célú berendezéseket vagy eszközöket állítanak elő. Ily módon a nagy anyagi veszteségek helyett a kis országok növelhetik nemzeti jövedelmüket és elősegíthetik fontos ipari objektumaik korszerű kiépítésének meggyorsítását. Az atomenergia ilyen irányú békés fejlesztéséhez járul a békés célú nukleáris kutatással foglalkozó tudósok számának növekedése, akik hírnevet szereznek és hasznot hoznak hazájuknak. Magyarországnak az elmúlt évtizedben szerzett tapasztalata örvendetes példa erre. Harmadszor, heves viták vannak a békés célú nukleáris robbantások problémája körül. Ezeket a robbantásokat csak ugyanazokkal a berendezésekkel lehet végezni, amelyeket háború idején nukleáris fegyverként is fel lehet használni. Világos tehát, hogy a nukleáris fegyverek elterjesztésének megtiltását teljes egészében ki kell terjeszteni a békés célra használt nukleáris berendezésekre is. A magyar küldöttség véleménye szerint a szerződéstervezet V. cikke eleget tesz annak a szükséges követelménynek, hogy a szerződés ne hagyjon kibúvókat. A békés célú nukleáris robbantások megengedése pontosan olyan kibúvót teremtene, amelyet azt hiszem mindannyian el kívánunk kerülni. A nukleáris hatalmak vállalják, hogy megkülönböztetés nélkül és a lehető legkisebb költséggel robbantásokat végeznek a nem nukleáris országok részére. Ily módon a szerződéstervezet, ahelyett, hogy diszkriminációs jellegű lenne, pontosan az ellenkező irányba - a diszkrimináció ellen hatna. A nukleáris hatalmak azzal, hogy vállalják, nem bocsátanak nukleáris fegyvereket rendelkezésre, éppúgy korlátozzák szuverenitásukat, mint a nem nukleáris hatalmak azzal, hogy vállalják, nem szereznek nukleáris fegyvereket. Ez a harmadik érvünk főleg a biztonsági garanciák kérdésére vonatkozik. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéstervezet éppen azért, mert csak egyetlen célja van, nem foglalkozhat a nem nukleáris államok biztonsága minden oldalú szavatolásának problémájával. A biztonsági garanciák kérdése a nukleáris hatalmak felelősségét képezi; önkéntes kötelezettségvállalást jelent számukra mint nagyhatalmak számára, és a Biztonsági Tanács az, ahol kötelezettségüket az Alapokmánynak megfelelően teljesíthetik és kell hogy teljesítsék. A 18-hatalmi Leszerelési Bizottság jelentéséhez csatolták a Biztonsági Tanácsnak a biztonsági garanciákról szóló határozati javaslatát, amelyet a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok terjesztett be. Ez egy különálló dokumentum annak ellenére, hogy a 18-hatalmi Leszerelési Bizottság jelentésének részét képezi, amelyet majd Bizottságunkon kívül - a Biztonsági Tanácsban - megvitatnak és - reméljük - el is fogadnak. A Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek része, amelyet az alapítók a béke megőrzésének nagy feladatával bíztak meg. Ha az Egyesült Nemzetek a békés élet legjobb reménye, mint ahogy a biztonsági garanciák egyes bírálói korábbi nyüatkozataikban mondották, akkor nem lehet és - ha igazán hiszünk az Egyesült Nemzetek gondolatában - nem is szabad lennie az Egyesült Nemzete-