Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - A magyar kormány nyilatkozata a vietnami-amerikai előzetes béketárgyalások színhelyével kapcsolatban
arányú súlyos tragédiákká nőttek az Egyesült Államok belső társadalmi problémái. Ilyen kérlelhetetlen tények kényszerítő ereje alatt hangzott el az Egyesült Államok elnökének március 31-i bejelentése, amely egyfelől a legutóbbi négy év amerikai kül- és belpolitikája sikertelenségének beismerését s másfelől legalábbis látszólag - a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front követeléseinek megközelítését jelenti. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának április 3-i, majd a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front április 5-i nyilatkozata s számos más vietnami részről elhangzott hivatalos állásfoglalás hitelesen és pontosan méri fel ezt az új helyzetet. Bár az Egyesült Államok agressziója tovább tart nemcsak Dél-Vietnamban, hanem a Vietnami Demokratikus Köztársaság bizonyos területei ellen is, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front mégis kifejezte készségét a tárgyalásokat előkészítő megbeszélésekre. Ezzel ismét bebizonyította az egész világ előtt, mennyire a nemzetközi béke iránt érzett nagy felelősséggel állott és áll helyt a leghatalmasabb imperialista hadigépezet példátlan agressziójával szemben, mindig készen a valódi tárgyalásra. Ugyanakkor az amerikai intervenciósok fegyveres harcainak fokozása Dél-Vietnamban, a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyes, részben sűrűn lakott területeinek bombázása, új tartalékosok behívása, az Egyesült Államok huzavonája a tárgyalási hely kijelölésével kapcsolatban azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya még mindig nem végezte el alapvetően elhibázott délkelet-ázsiai politikájának felülvizsgálatát. A vietnami háború eddigi története alatt, valahányszor a tárgyalásos rendezés lehetőségének a körvonalai kezdtek mutatkozni, az Egyesült Államok mindannyiszor új támadás előkészítésével támasztott kétségeket szándékai őszinteségét illetően. így volt ez 1965 decemberében és 1966 januárjában is a 37 napos bombázási szünet idején. Most újra nyitott az út a tárgyalásokat előkészítő megbeszélésekhez. A világ népei nagy reményt fűznek ehhez a lehetőséghez. Ha azonban az Egyesült Államok a jelenlegi helyzettel továbbra is visszaél, minden eddiginél súlyosabb veszélyeket idéz fel. A Magyar Népköztársaság kormánya szívesen látná - ha mind a két félnek megfelelne -, hogy a tárgyalásokat előkészítő megbeszélések Budapesten kezdődjenek. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe a vietnami háború egész története során mindig kész volt arra, hogy - lehetőségeihez mérten - a vietnami, a magyar nép s a nemzetközi béke és biztonság érdekeinek megfelelően politikai, diplomáciai és anyagi támogatásban részesítse a vietnami nép igazságos és jogos ügyét. A mostani új helyzetben teljes megértéssel támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front állásfoglalását. Csatlakozunk ahhoz a világméretű követeléshez, hogy az Egyesült Államok feltétel nélkül és végérvényesen szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását s mindenfajta agresszióját a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, mert így elkezdődhet a tényleges tárgyalás a békés rendezésről.