Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes beszéde az Európai Gazdasági Bizottság XXIII. közgyűlésén

úton halad, ha a deklarációban legfontosabbnak elismert területekre összpontosítja erőfeszítéseit. Véleményünk szerint a rövid és hosszú lejáratú munkaprogramok képezik tervszerű munkánk biztosításának legmegfelelőbb eszközét. Ezért nem valamiféle korszerűsítő csoportra, hanem arra van szükség, hogy a Titkárság készítsen egy tanulmányt arról, hogyan és miképpen lehet a munkaprogramokat úgy megvalósítani, hogy az erőfeszítéseket és eszközöket tevékenységünk valóban legfontosabb területeire összpontosítsuk. A tanulmány ezáltal módszertani segítséget is nyújthatna a munkaprogram és azon keresztül a deklaráció megvalósításához is. Ebben a vonatkozásban emlékeztetni szeretnék Stanovnik végrehajtó titkár megnyitó beszédére, amely a jelen közgyűlés legfontosabb feladatául szintén a jubileumi deklaráció gyakorlati megvalósítását jelölte meg. Örömmel üdvözöljük a beszédben felvetett gondolatokat és különösen azt, hogy a Titkárság a maga részéről is kezdeményezni szándékozik ezen a téren és a Bizottság munkájának korszerűsítését illetően. A magunk részéről bizakodók vagyunk mind a jelen ülésszak, mind az Európai Gazdasági Bizottság további munkáját illetően, hiszen az elmúlt évben tovább bővültek a két- és sokoldalú kapcsolatok Európa országai között. Ha nem tudtuk is megoldani földrészünk nagy politikai problémáit - ezt nem is lehet egyik napról a másikra megtenni -, erősödött az e problémák reális megközelítésére való készség, valamint a törekvés arra, hogy Európát a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és együttműködésének példájává tegyük. További teret hódított az a felismerés, hogy Európát, s így az európai gazdasági együttműködést sem lehet egyes csoportokra korlátozni. Erősödött a kívánság közös történelmi hagyományaink, kulturális vívmányaink ápolására, tiszteletben tartására. Ugyanakkor, csakúgy, mint azt a múlt évi közgyűlésen tettük, rá kell mutatnunk arra, hogy milyen szoros az összefüggés egyfelől az európai kontinens helyzete és fejlődése, másfelől az általános világhelyzet között. Már a múlt évben is hangsúlyoztuk, hogy nem lehet addig a világgazdaság legégetőbb problémáit megoldani, amíg majd itt, majd ott az agresszió tüze lángol. A múlt évi közgyűlés után a Közel-Keleten az agresszió miatt máig is megoldatlan súlyos válság robbant ki. Délkelet-Ázsiában pedig az amerikai fegyveres intervenció eszkalációja rendkívül nagy méreteket öltött. A legutóbbi hetek eseményei alapján az amerikai halogató manőverek ellenére talán mégis remélni lehet, hogy a vietnami nép hősi harca, amelyet egyre nagyobb mértékben támogat a világ haladó közvéleménye, végül is megteremti a vietnami probléma igazságos rendezésének alapját. Néhány hete itt e palotában optimizmusra feljogosító tervezet született a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó szerződés kérdésében. Úgy véljük, hogy a szerződés megkötése pozitív hatást gyakorol majd kontinensünk békéjére, biztonságára is és új távlatokat, lehetőségeket nyit a legkorszerűbb technológia alapján megvalósuló összeurópai gazdasági együttműködés előtt. A bonyolult politikai helyzet jelenleg számos gazdasági problémával jár együtt. A magyar gazdasági fejlődés 1967-ben is alapjában kedvező képet mutatott; a nemzeti jövedelem növekedésének üteme elérte a 8%-ot. A gazdasági fejlődés kedvező alakulását azonban elsősorban a belső körülmények tették lehetővé. Az egyes gazdasági ágazatokban a termelési kapacitások növe-