Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Komócsin Zoltánnak, az MSZMP küldöttsége vezetőjének felszólalása a budapesti konzultatív találkozón

kialakult állapotok parancsolóan megkövetelik az internacionalista szolidaritás előtérbe állítását. Az egység megbomlásának legfontosabb okát, az egység helyreállításának legfőbb akadályát mi a proletár internacionalizmustól való eltérésben látjuk. Köztudott, hogy Mao Ce-tung és csoportja - a nagyhatalmi sovinizmustól vezettetve - szovjet ellenes kampányával, a testvérpártok elleni rágalomhadjárattal objektíve az imperialistáknak kedvez. Amennyiben a kínai vezetők a súlyos ideológiai-politikai nézeteltérések ellenére - az internacionalizmus minimumával rendelkeznének és a testvérpártok támadása helyett a kommunista és munkáspártokkal való akcióegység megteremtésére törekednének, legalább a vietnami nép harcának támogatásában, ez azonnal új helyzetet teremtene nemcsak Délkelet-Ázsiában, hanem általában, a világpolitika porondján is. A nacionalizmus elburjánzásának jelenségei, az elkülönülési törekvések, a pártok önállóságának mesterséges szembeállítása az internacionalizmussal, a nemzetközi kommunista szolidaritás gyengülése - a legnagyobb akadályai a nemzetközi kommunista mozgalom egységének. És megfordítva: az internacionalista eszméknek nem szavakban, hanem a valóságban való érvényrejuttatásán keresztül vezet az út a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításához és fejlesztéséhez. A hatalmon levő pártok és a hatalomért harcoló pártok internacionalizmusa egymással való szolidaritásukban fejeződik ki, mert erőfeszítéseik kölcsönhatásban állnak egymással, feltételezik egymás sikereit. Elvileg elfogadhatatlan és gyakorlatilag sem lehet célravezető, ha akár hatalmon levő, akár a hatalomért harcoló kommunista párt szovjetellenességgel akarja bizonyítani saját önállóságát. Nem lehet elvileg igaza és nem érhet el tartós eredményt egyetlen hatalomért harcoló párt sem, ha a burzsoázia nyomásának engedve, a szocialista országok támadásával próbál népszerűségre szert tenni, tömegbefolyását ilyen módon akarja növelni. És megfordítva: egyetlen szocialista ország pártjának sem lehet hasznos az, ami nem segíti a hatalomért harcoló kommunista pártokat. A kommunista és munkáspártokat nem szabad első- és másodrendű, kicsi és nagy pártokra osztani - minden testvérpárt egyenrangú. Az internacionalista szolidaritás fejlesztésének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása valamennyi kommunista és munkáspárt legidőszerűbb és legfontosabb feladatainak egyike. A jelenlegi helyzetben ez az előfeltétele az antiimperialista akcióegység megerősítésének a testvérpártok között, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és az összes imperialistaellenes erők között. A mi pártunk az abból eredő minden joggal és kötelezettséggel internacionalistának, a nemzetközi kommunista mozgalom osztagának vallja magát. Ezért is fontos számunkra, hogy tőlünk telhetően elősegítsük az egység megszilárdítását és fejlesztését. Az utóbbi években erősödik a kommunista és munkáspártok körében az egységre való törekvés. Ennek bizonyítéka a kétoldalú és a regionális találkozó mind gyakoribbá válása is. A mi mostani konzultációnk, a budapesti találkozó, újabb bizonyítéka a testvérpártok egységtörekvésének. Mi úgy látjuk, hogy míg eddig vitáink főként arról folytak, hogy legyen-e vagy sem a kommunista és munkáspártoknak nemzetközi tanácskozása, jelenleg már a véleménycserék-