Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

vés és nem nagy fontosságú szállításokat bonyolítottunk le, Clodius bizonyos hangsúllyal azt válaszolta, hogy tudomása szerint ezeken felül tényleg nagyobb és lényegesebb szállításaink is mentek ki Angliába és Franciaországba. Sztójay s. k. m. kir. követ Küm. K 83. Berlini Követség — 1940 — 9. cs. Másolat. 530. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1940. december 19. Szigorúan bizalmas! 272/pol.—1940. 11. 226. számú sajtójelentésemben

6

8 beszámoltam arról, hogy a német sajtó egyetértően elismerőleg és megelégedéssel foglalkozott a magyar—jugoszláv barátsági szerződéssel. De meg kellett jegyeznem azt is, hogy a kommentárokban bizonyos fokú tartózkodás volt észlelhető. Mintha el akarták volna kerülni azt, hogy kifelé azon benyomást keltsék, hogy e szerződés német befolyás, illetőleg nyomás alatt jött volna létre. Kimondottan magyar—jugoszláv ügynek állították be, amely természetesen az egész délkelet-európai helyzetre előnyös kihatású lehet. Weizsäcker államtitkárnál a napokban szóba hoztam a szerződést s ennek kapcsán hangsúlyoztam, hogy a magyar kormány ezen elhatározása elsősorban arra vezetendő vissza, hogy a Führer már ismételten, de legutóbb Bécsben a hármaspaktumhoz való csatlakozásunk alkalmával is azon nézetének adott kifejezést, hogy Jugoszláviával teremtsünk nyugalmi, illetve baráti helyzetet. Weizsäcker, bár elismerően foglalt állást a belgrádi szerződéshez, szintén úgy óhajtotta volna beállítani azt, mintha kizárólagosan magyar—jugoszláv érdek, illetve elgondolás lett volna. Azon megjegyzésemre, hogy a Führer Bécsben szó szerint úgy nyilatkozott, hogy „entlasten sie ihre Südflanke", az államtitkár megjegyezte, hogy a bécsi beszélgetés részleteiről nincsen tájékozva. Elismerte még, hogy Erdmannsdorff útján tudomásuk volt a bekövetkezendő megegyezésről. Ma Woermann államtitkárhelyettesnél szintén ezen kérdésre tereltem a szót, s vele szemben is hasonló beállításba helyeztem Nagyméltóságod belgrádi látogatását. Ő majdnem szó szerint úgy reagált, mint Weizsäcker, illetve mint ahogy a sajtó azt visszatükrözte. Ebből látszik, hogy a „Patenschaft"-ot semmiképen sem 6

8 Az iratot nem közöljük. 788