Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - III. A bécsi döntés végrehajtása. A háromhatalmi egyezmény létrejötte és Magyarország csatlakozása az egyezményhez. A Balkán-háború megindulása (1940. szemptember 1.—1940. november 23.)

A beszélgetést Jugoszláviára tereltem. Megemlítettem, hogy a római beszélgetések kapcsán elterjedt hírek szerint ott Európa ujjárendezéséről is lett volna szó, s emlékeztettem arra, hogy Ribbentrop legutóbbi látogatásom alkalmával azon reményének adott velem szemben kifejezést, hogy most a román kérdés elintézése után a délkeleten és a Balkánon nyugalom lesz. Hangsúlyoztam, hogy kötelességemnek tartom evvel szemben figyelmét felhívni arra, hogy a tervezett ujjárendezés kapcsán Magyarországnak is vannak még jogos igényei jugoszláv vonatkozásban. Az ott levő 6-700000 főnyi magyar kisebbséget vissza kell csatolni Magyarországhoz. Mint minimális követelést a Dráva-Duna vonalat jelöltem meg, térképen is megmutatva, Szegedtől délkeletre pedig egy megfelelő glacis-ra van szükség. Megemlítettem, hogy Ribbentroppal is közöltem annakidején a magyar igényeket (lásd 207/pol. főn.—1940. sz. jelentésemet)

9

4. Az államtitkár elég érdeklődéssel kísérte szavaimat, s épp úgy mint Ribbentrop nem foglalt állást, de kérdést tett, hogy a külügyminiszter mit válaszolt közlésemre. Mondottam, hogy hallgatólag benyomásom szerint megértéssel vette azokat tudomásul. Tájékoztattam az államtitkárt még arról is, hogy a jugoszlávok csak a Duna-Dráva háromszög és Szabadka város területének visszaadására gondolnak, ami természetesen teljesen elfogadhatatlan. De célzást tettem arra is, hogy értesüléseim szerint az albánok (olaszok !) az albánlakta területekre, az olaszok Cattarora s a bolgárok a macedón területekre tartanak igényt. Azt természetesen nem említem meg, hogy biztos tudomásom szerint a németek a stájer és karinthiai határok menti németlakta vidékeket óhajtanák, ill. követelik vissza. Török vonatkozásban szóba került az ankarai kormány kimondott angolbarátsága és Angliával szemben való majdnem teljes lekötöttsége. Ennek kapcsán szóba került még Ribbentropnak Nagyméltóságodhoz intézett kérése, hogy a lehetőség határán belül befolyását érvényesítse a törököknél a józan ész alapján való átorientálódás érdekében. Végül az államtitkár határozottan megcáfolta a balkánkonferenciáról szóló külföldi sajtóhíreket. És miután román és a balkáni viszonylatban a sorok között Szovjetoroszország is érintve lett, Weizsäcker hangsúlyozta, hogy a német-orosz viszony zavartalanul jó és utalt a jelenleg folyamatban levő 4 különböző vegyes bizottság eredményes tárgyalásaira. A magam részéről hasonlóképen aláhúztam a jelenleg úgyszólván kitűnően funkcionáló magyar-szovjet viszonyt. * A román és a balkáni kérdés kapcsán figyelmet érdemel azon körülmény, hogy a moszkvai kormány a jelenlegi időben célszerűnek tartotta az orosz álláspontot a délkelet-európai kérdésekhez a „Krasnaja Swjesda" szeptember 22-i cikkében körvonalazni. Eszerint: „a Szovjetunió, a jelenlegi háborúban folytatott béke- és semlegességi politikájához híven, kívül áll a Balkán-félszigetért folyó 11

1 Lásd e kötet 397. sz. iratát. 620