Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - III. A bécsi döntés végrehajtása. A háromhatalmi egyezmény létrejötte és Magyarország csatlakozása az egyezményhez. A Balkán-háború megindulása (1940. szemptember 1.—1940. november 23.)

A beszélgetést Jugoszláviára tereltem. Megemlítettem, hogy a római beszél­getések kapcsán elterjedt hírek szerint ott Európa ujjárendezéséről is lett volna szó, s emlékeztettem arra, hogy Ribbentrop legutóbbi látogatásom alkalmával azon reményének adott velem szemben kifejezést, hogy most a román kérdés el­intézése után a délkeleten és a Balkánon nyugalom lesz. Hangsúlyoztam, hogy kötelességemnek tartom evvel szemben figyelmét felhívni arra, hogy a tervezett ujjárendezés kapcsán Magyarországnak is vannak még jogos igényei jugoszláv vonatkozásban. Az ott levő 6-700000 főnyi magyar kisebbséget vissza kell csatol­ni Magyarországhoz. Mint minimális követelést a Dráva-Duna vonalat jelöltem meg, térképen is megmutatva, Szegedtől délkeletre pedig egy megfelelő glacis-ra van szükség. Megemlítettem, hogy Ribbentroppal is közöltem annakidején a ma­gyar igényeket (lásd 207/pol. főn.—1940. sz. jelentésemet) 9 4. Az államtitkár elég érdeklődéssel kísérte szavaimat, s épp úgy mint Ribbentrop nem foglalt állást, de kérdést tett, hogy a külügyminiszter mit válaszolt közlésemre. Mondottam, hogy hallgatólag benyomásom szerint megértéssel vette azokat tudomásul. Tájékoztat­tam az államtitkárt még arról is, hogy a jugoszlávok csak a Duna-Dráva három­szög és Szabadka város területének visszaadására gondolnak, ami természetesen teljesen elfogadhatatlan. De célzást tettem arra is, hogy értesüléseim szerint az al­bánok (olaszok !) az albánlakta területekre, az olaszok Cattarora s a bolgárok a macedón területekre tartanak igényt. Azt természetesen nem említem meg, hogy biztos tudomásom szerint a németek a stájer és karinthiai határok menti német­lakta vidékeket óhajtanák, ill. követelik vissza. Török vonatkozásban szóba került az ankarai kormány kimondott angol­barátsága és Angliával szemben való majdnem teljes lekötöttsége. Ennek kapcsán szóba került még Ribbentropnak Nagyméltóságodhoz intézett kérése, hogy a le­hetőség határán belül befolyását érvényesítse a törököknél a józan ész alapján va­ló átorientálódás érdekében. Végül az államtitkár határozottan megcáfolta a balkánkonferenciáról szóló külföldi sajtóhíreket. És miután román és a balkáni viszonylatban a sorok között Szovjetoroszország is érintve lett, Weizsäcker hangsúlyozta, hogy a német-orosz viszony zavartalanul jó és utalt a jelenleg folyamatban levő 4 különböző vegyes bizottság eredményes tárgyalásaira. A magam részéről hasonlóképen aláhúztam a jelenleg úgyszólván kitűnően funkcionáló magyar-szovjet viszonyt. * A román és a balkáni kérdés kapcsán figyelmet érdemel azon körülmény, hogy a moszkvai kormány a jelenlegi időben célszerűnek tartotta az orosz állás­pontot a délkelet-európai kérdésekhez a „Krasnaja Swjesda" szeptember 22-i cik­kében körvonalazni. Eszerint: „a Szovjetunió, a jelenlegi háborúban folytatott béke- és semlegességi politikájához híven, kívül áll a Balkán-félszigetért folyó 11 1 Lásd e kötet 397. sz. iratát. 620

Next

/
Thumbnails
Contents