Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - III. A bécsi döntés végrehajtása. A háromhatalmi egyezmény létrejötte és Magyarország csatlakozása az egyezményhez. A Balkán-háború megindulása (1940. szemptember 1.—1940. november 23.)

352. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1940. szeptember 25. Titkos! 218/pol. főn.—1940. Von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter szeptember hó 19-től 23-ig lefolyt római látogatása a legnagyobb figyelmet érdemel. Ennek részletei, főleg szokatlan hosszú tartama és a Dúcéval folytatott többszöri beszélgetése a sajtóból ismeretesek. E látogatás a külvilág részére elég meglepően történt, bár a háború jelenlegi állásánál és azon kivételes szükségességénél fogva, hogy az Anglia elleni küzdelemben a tengelyhatalmak teljes egyetértésben, egymást segítve és kiegészítve járjanak el, a római utazás elég plausibilis és aktuális s a sorozatos kölcsönös látogatások egy újabb magától értetődő mozzanata volt. Jelen esetben azonban úgy látszik, a rendesnél messzebbmenő tervek megbeszélése, illetve megállapodások létesítése képezték von Ribbentrop feladatát. A bel- és külföldi sajtó a legkülönbözőbb kombinációkat hozta. Ezek szerint szóba jöhettek : Európa ujjárendezése, ennek kapcsán különösen a délkelet-európai és a Balkán kérdések, viszony Szovjetoroszországhoz, Spanyolország viszonya tengelyhatalmakhoz, az afrikai kérdés és az Anglia elleni közös küzdelem fokozása. Ma látogatást tettem Weizsäcker báró külügyi államtitkárnál,

8

2 hogy fenti tárgyban tájékoztatást szerezzek. Az államtitkár megjegyezte, hogy az összes részletekről még tájékoztatva nincsen, mert az erre vonatkozó feljegyzéseket csak most fogja kézhez venni; eléggé tartózkodó volt, de a beszélgetésből a következőket tudtam leszűrni : 1. Szovjetoroszország igényt tart, hogy a Dunabizottságban részt vegyen. Ezt a tengelyhatalmak elismerték, mert Szovjetoroszország dunaparti állam lett megint. 2. A délkelet-európai és balkánállamok szóba kerültek, de részleteket az államtitkár nem közölhetett. Egy későbbi közléséből megállapítottam, hogy szóba került a romániai garancia végrehajtásának kérdése, mely tárgyban von Tippelskirch tábornok Bukarestbe küldetett (lásd távirati jelentésemet).

8

3 De szóba került bizonyára a Törökország, Jugoszlávia és Görögországgal szemben tanúsítandó magatartás is. Ismeretes, hogy Törökországnak az angol szövetséghez való szívós ragaszkodása itt a legerősebb ellenszenvet váltott ki, s hogy Németország és bizonyára Olaszország is ennek ellensúlyozására törekszik. Jugoszláviával szemben pedig 8

2 A látogatásról 241. sz. alatt rövid távirati jelentést tett. (Küm. pol. 1940 — 21/27 — 5371.) 8

3 A táviratot nem találtuk a külügyminisztériumi iratok között. Az üggyel kapcsolatban lásd AdtAPol. Serie D. XI. 75. sz. iratot. 614