Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

hó 31-én dunai hajóval útnak is fognak indulni. Az ország többi részében levő né­met birodalmi állampolgárokra azonban ez a rendelkezés egyelőre nem terjed ki. Ami az általános helyzetet illeti, Heerennek az a benyomása, hogy a kor­mány és az egyéb felelős körök már erősen visszavonulóban vannak, és előbb­utóbb rá fogják magukat szánni arra, hogy a hármas paktumhoz történt csatla­kozásuk érvényességét elismerjék. Más kérdés azonban, hogy a legutóbbi tapasz­talatok után egy ilyen kijelentéssel Berlinben meg fognak-e elégedni? Ő kormá­nyától egyelőre más utasítást nem kapott, mint azt, hogy viselkedjék tartózkodó­an és esetleges jugoszláv közléseket csak ad referendum vegyen tudomásul. De mint magánszemély nem tudja elképzelni, hogy most, mikor Németország igen komoly és nagyszabású hadműveletekre készül Görögország ellen, a vezérkar megtűrhetné, hogy háta mögött egy mozgósított hadsereg álljon egy olyan bi­zonytalan kormány kezében, mint az, amelyik most itt alakult. Pál herceg és Cvetkovic, valamint Cincar Markovié személyével szemben hosszan tartó megbe­szélések alapján valami bizalomféle alakult ki Berlinben, ami természetesen nem áll fenn a jelenlegi kormánnyal szemben, mely egyébként is, a múltkorihoz hason­ló puccs útján, bármikor mással volna helyettesíthető. Ilyen körülmények között azt hiszi, hogy a német hadvezetőség ragaszkodni lesz kénytelen a jugoszláv had­sereg demobilizációjához, és a jugoszlávok igen bölcsen cselekednének, ha ezt sa­ját kezdeményezésükből, a német felszólítás bevárása nélkül tennék meg. Mint­hogy azonban erre a hadsereg és főleg a fiatal tisztek hangulatára való tekintettel nem igen van kilátás, a jövő alakulását meglehetősen sötéten ítéli meg. Azt mondtam neki, hogy az első és legfontosabb volna, hogy a kormány be­látóbb és ítélőképességgel bíró tagjainak megfelelő időt hagyjanak arra, hogy mérsékeltebb felfogásukat a ma még hangoskodó körökkel szemben érvényre jut­tassák. Heeren ebben igazat adott, és az volt a benyomásom, hogy ebben az érte­lemben jelentett kormányának is. Bessenyey m. kir. követ Küm. pol. 1941—16/25—2116. Eredeti tisztázat. Az iratot másolatban elküldték a miniszterelnökség­nek, a vezérkari főnökségnek valamint a berlini és római követségeknek. 976

Next

/
Thumbnails
Contents