Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)
okoz, mert közvélemény tárgyalások elhúzódását és azzal párhuzamban folyó katonai intézkedéseket természetesen váratlan nehézségek felmerülésével magyarázta, és erre rémhírek tömegével és állandóan fokozódó nyugtalansággal reagált. Éppen ezért hálás volna, ha magyar sajtó ezzel a kérdéssel csak keveset foglalkoznék és tartózkodnék gyors befejezés reményének hangoztatásától. Külügyminiszter helyettese egyúttal kifogás tárgyává tette „Pester Lloyd Abendblatt" f. hó 13-i tudósítását, mely nem létező hivatalos kommünikére hivatkozva, péntekre jelezte jugoszláv államférfiak németországi útját és német gazdasági ellenőrzés bevezetéséről is beszél. Bessenyey Küm. pol. 1941—16/25—1779. Másolat 628. A KÜLÜGYMINISZTER FELJEGYZÉSE A BUDAPESTI NÉMET KÖVETNEK Budapest, 1941. március 16. „A német—jugoszláv megbeszélésekkel kapcsolatban legutóbb olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a jugoszláv kormány a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás ellenében, illetve annak egyik feltételeként azt kéri, hogy a birodalmi kormány Jugoszlávia területi integritását biztosítsa. A magam részéről semmiképpen sem tudok hitelt adni ezeknek a híreknek, mégpedig elsősorban azért, mert ismerem a német kormánynak azt a több ízben kifejezésre juttatott véleményét, hogy a világháború után Szerbia is olyan területekkel gyarapodott, melyeknek megtartására nem lehet jogos igénye, s hogy ezekről a területekről a békés együttműködés érdekében Jugoszláviának is le kell mondania. Ismétlem: éppen ezért a magyar kormány nagyon valószínűtlennek tartja, hogy a birodalmi kormány a jugoszláv részről esetleg tényleg kívánt területi garancia megadására elszánja magát. Berlini követünktől azonban legutóbb olyan jelentés érkezett, hogy a jugoszlávok belpolitikai nehézségekre hivatkozva tényleg messzemenő előnyöket és biztosítékokat akarnak a maguk részére Berlinben kierőszakolni. Követünk jelentéséből arra is lehet következtetni, hogy a birodalmi kormány ezeket a jugoszláv kívánságokat máris konszideráció alá vette és bizonyos formában teljesítésük elől sem kíván elzárkózni. A mai időkben, amikor a politika üteme nagy mértékben meggyorsult, s amikor a kormányok rövid idő alatt jutnak elhatározásokhoz — bármennyire is hihetetlen számunkra, hogy a berlini kormány Jugoszlávia területi integritását hajlandó legyen garantálni —, messzemenő óvatosságból mégis számolnunk kell ezzel a lehetőséggel is. Ez indított arra, hogy még ma beszéljek vele (Erdmanns942