Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

Jugoszláviának sem lehet az az érdeke, hogy a tengelyhatalmak vereségével végződjék a háború, mivel Anglia nem törődnék Európával és világbirodalmi érdekeit tartaná kizárólag szem előtt; az pedig, hogy a keleti kis államokkal mi történik és azok a bolsevizmus áldozatai lesznek-e, vagy sem, az Londont teljesen hidegen hagyja. (Buti, Mackensen) Villani rendk. követ és megh. miniszter Küm. K 99. Római Követség—1941—101. cs.—14— 135. Fogalmazvány. 607. A LISSZABONI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Lisszabon, 1941. március 6. Szigorúan bizalmas! 20/pol.—1941. Sir Ronald Campbell itteni új angol nagykövet ma adta vissza cca. három hét előtt nála tett bemutatkozó látogatásomat. Ezért a konverzáció részéről excuse-ökkel kezdődött. A beszélgetést magam részéről azzal indítottam meg, hogy utalva Salazarnak általam tapasztalt pesszimizmusára Európa jövőjét illetőleg, kérdést intéztem a nagykövethez, hogy nem tekintenek-e ők is aggodalommal a jövő elé. Nekik - válaszolta Sir Ronald - pillanatnyilag nincs idejük a jövőre gondolni. Jelenleg egyetlen gondjukat képezi a háború és annak győzelmes befejezése. Majd ha azon túl lesznek, fognak majd a jövő problémáival törődni. A bolsevizmustól ők egyáltalában nem tartanak. Annál jobban félünk mi attól itt a kontinensen - mondottam - és ezért nézetünk szerint mindenkinek, akinek Európa jövője a szívén fekszik, kívánnia kellene a mielőbbi német-angol kibékülést, sőt még ezen túlmenőleg az angoloknak és németeknek barátságos kollaborációját Európa megmentése érdekében. A nagykövet szerint egy ily baráti együttműködés a két nép között egyelőre teljesen lehetetlen, mert a németek egy ily irányú megegyezés előfeltételének tekintik úgy most, mint azt a múltban is tették, hogy ők a kontinensen hegemonikus szerepet játszhassanak. Ezt Anglia sem morális, sem politikai, sem katonai okokból nem fogadhatja el. Egyébként Hitlerrel egyáltalában nem állanak szóba, mert ezt hiábavalónak tartják. És ezenkívül eliminálni akarják egyszersmindenkorra azt a szellemet is, amely Európa békéjét állandóan veszélyezteti, és amely azon a felfogáson alapul, hogy a német egy magasabb hivatottságú nép, amelynek ennélfogva jogában áll a többi népek felett az uralmat gyakorolni, egyénenként talán az angolok könnyebben barátkoznak meg a németekkel, mint 917