Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

603. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bertin, 1941. március 5. 24/pol.—1941. Bulgáriának a hármashatalmi egyezményhez való csatlakozásának kihatásáról a német-szovjet viszonyra bátorkodtam Nagyméltóságodnak 25/pol. főn.—1941. szám alatt beszámolni.

20

2 Ezen jelentésemmel párhuzamosan most van szerencsém a következő részletet Nagyméltóságod nagybecsű tudomására hozni. Dr. Schmidt német külügyi sajtófőnök a birodalmi külügyminisztérium e hó 4-én délben tartott sajtókonferenciáján részletesen foglalkozott a Tass-irodának a bolgár eseményekkel kapcsolatban kiadott, ismeretes hivatalos jelentésével. Dr. Schmidt követ mindenekelőtt a Tass-iroda közleményének főbb pontjait ismertette, rámutatva arra, hogy a szovjet Bulgáriának a hármashatalmi egyezményhez való csatlakozásában a „háború kiterjesztésére tett kísérletet" látott. A sajtófőnök idézte a Tass azon mondatait is, amelyek szerint a moszkvai bolgár követet erről pénteken, február 28-án este hivatalosan is informálták a Kremlben. Schmidt követ a Tass-iroda jelentésével kapcsolatos német álláspontot a következőkben foglalta össze: Valódi ellentétről a német és a szovjet álláspont között nem lehet beszélni. Szovjetoroszország kívül áll a háborún, míg Németország hadat visel, s így természetes, hogy formai különbségek vannak a két nagyhatalom álláspontja között. Szovjetoroszország a háború kiterjesztésére irányuló kísérletet látott Bulgáriának a hármashatalmi egyezményhez való csatlakozásban, Németország, mint hadviselő fél, ennek pontosan az ellenkezőjéről van meggyőződve. Azáltal ugyanis, hogy Bulgária csatlakozott a hármas egyezményhez és lehetővé tette a német csapatok bevonulását a bolgár királyság területére, az angol háborús próbálkozásokat nagymértékben sikerült fenntartani. Németország hadat visel, s éppen ezért nem lehet tekintettel a háborún kívül álló államok szempontjára, mert főcélja az, hogy a háborút minél előbb eredményesen befejezze s ennek legjobb módját saját maga ismeri a legjobban. Ezen politikájába Németország nem tűr el beleszólást senki részéről sem, sem most, sem a jövőben. Különben is a moszkvai bolgárszovjet eszmecsere Bulgária és a Szovjet belügye volt, ez tehát Németországot csak kevéssé érdekelheti. Délkelet-Európában Németország tovább folytatja a maga politikáját, amely, megítélése szerint, a legjobb békepolitika. Schmidt ezután hangoztatta, hogy ilyen szempontok alapján Németország semmi esetre sem tehette és teheti megfontolás tárgyává a szovjet álláspontot. A március 5-én tartott sajtókonferencián Schmidt követ egyébként a következő bejelentést tette: Tudomásomra jutott, hogy egyes külföldi újságírók a már20

2 Lásd e kötet 597. sz. iratát. 912