Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

Ami Törökország magatartását avagy a vele szemben tanúsítandó német magatartást illeti, a birodalmi kancellár — amint mondottam — bízik abban, hogy nyugodtan marad, nem hagyott kétséget aziránt, hogy ellenkező esetben kíméletlenül eljár vele szemben. Újból azon benyomást szereztem, hogy Törökországnak biztosítékot adtak, hogy határait nem lépik át. v. Ribbentrop különben előzőleg hangsúlyozta velem szemben, hogy Törökországgal jó viszonyt óhajtanak, s hogy csak a guruló front az, amely a vezető politikusokból a németellenes hangulatot ébren tartja. Bízik, hogy ez idővel meg fog változni és érintette tavalyi szuggesztióját, hogy a magyar—török jó barátság alapján nem közvetíthetnénk-e? (Lásd 209/pol.—1940. számú jelentést.)'

9

1 A külügyminiszter úr 5485 és 5871/pol.—1940. számú rendeletének értelmében válaszoltam. (Lásd 244/pol.—1940. számú jelentést.)

19

4 A birodalmi kancellár fentiek kapcsán még azon megjegyzést tette, hogy a Balkánon levő 6 páncélos hadosztályával — a többi hadosztályokról nem beszélt — hamarosan rendet teremt, ha valaki ellenszegülne. Görögországról nem tett említést. Ezután a Führer néhány szóval rámutatott arra, hogy a hármas paktum országai, lakosság és haderő tekintetében, mily erőt képviselnek. Összeszámlálta ezután az Európában levő erőket. A tengelyhatalmakat, a tengelyhatalmakkal baráti viszonyban levő erőket, a megszállt országok lakosságát és egyáltalában a tengelyhatalmak támogatására dolgozó népek és országok élő és gazdasági erejét. Összesen kb. 250 millióra becsülte az élőerők (harcoló és dolgozó) összegét. A birodalmi kancellár, úgy láttam, elsősorban Filov miniszterelnököt akarta meggyőzni arról, hogy Bulgária a hármas paktumhoz való csatlakozás által nem vállalt rizikót, hanem ellenkezőleg, ezen lépésétől további reményeinek beteljesedését várhatja. Végül a birodalmi kancellár igen melegen érdeklődött a Kormányzó Úr Ő Főméltósága hogyléte iránt. Megemlítette, hogy a Kormányzó Úr karácsonyi ajándéka, azaz a Csáky-féle budapesti aquarellképek őszinte örömöt okoztak neki. Kitűnőeknek találja s főleg az váltotta ki tetszését, hogy Budapest intimebb részleteit ábrázolják. A délkeleti helyzet kapcsán a Führer velem szemben még megemlékezett azon óriási megterhelésről, amely Magyarországot érte a német csapatok átszállítása által. Hangsúlyoztam, hogy ezt régi barátságunk alapján szívesen vállaltuk. A Führer igen jó hangulatban és igen bizakodó volt. Sztójay s. k. m. kir. követ Küm. K 83. Berlini Követség — 1941 — 9. cs. Másolat. 19

3 Lásd e kötet 357. sz. iratát. 19

4 Nem közöljük. (Küm. pol. K 83. Berlini követség jelentései — 1940 — 9. cs., 1940. november 7-i jelentés.) 908