Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

563. 1941. I. 31. Budapest 564. 1941. II. 1. Berlin 565. 1941. II. 1. Berlin 566. 1941. II. 2. Belgrád 567. 1941. II. 6. Budapest 568. 1941. II. 6. Róma 569. 1941. II. 7. Budapest 570. 1941. II. 7. London 571. 1941. II. 7. Berlin Gróf Teleki Pál miniszterelnök beszámolója a Külügyi Bizottság előtt a jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződésről Teleki a jugoszláv—magyar szerződést a délkelet-európai béke fenntartása érdekében tett lépésként értékelte ; kiemelte, hogy szövegét az aláírás előtt a német és az olasz kormány jóváhagyta. (847) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Beszámol a honvédelmi miniszternek Hitlernél, Ribbentropnál és Göringnél tett látogatásáról; kilátásba helyezték az Anglia elleni inváziót, Olaszország vonatkozásában csak csapaterősítésekről volt szó. Hitler első ízben éreztette, hogy valójában nem bízik a Szovjetunióban és ha a Szovjetunió a Balkánon beavatkozik, megindítja hadseregét. Ezzel összefüggésben utalt Magyarországnak a Kárpátok védelmében történő fontos szerepére; úgy nyilatkozott, hogy a Balkánon a helyzet nem tekinthető véglegesnek. Sztójay szerint, ha Magyarország továbbra is megőrzi szövetségesi hűségét, újabb területi nyereségekre lehetnek kilátásai. (850) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ritter a magyar—román viszony bécsi döntés utáni alakulásáért a magyar elégedetlenséget tette felelőssé. (854) A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A jugoszláv külügyminiszter nagyszabású német balkáni hadműveletektől tart, amelynek keretében sor kerülhet arra, hogy követelik a német csapatok átengedését Jugoszlávián; ez fegyveres harchoz vezetne .lugoszlá\ KI ÉS Németország között. (855) Napijelentés Erdmannsdorf)' budapesti német követ és Bárdossy László külügyminiszter megbeszéléséről Erdmannsdorf az új külügyminiszternél tett első látogatása alkalmából reményét fejezte ki, hogy megindulnak a magyar—román közvetlen tárgyalások. (856) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Rómában türelmetlenül várják az albániai offenzíva megindítását; Olaszország felkészületlensége a háborúra megköveteli a német tartalékok jelentős igénybevételét. (857) Feljegyzés Rasic budapesti jugoszláv követ és Bárdossy László külügyminiszter beszélgetéséről Kapcsolatban az 561. sz. irattal: Bárdossy jelezte Rasicnak, hogy a jugoszláv külügyminiszter budapesti látogatása alkalmából szóba kerül a kisebbségi kérdés is. (859) A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Eden figyelmeztette a követet, hogy Magyarországnak számolnia kell az angol győzelemmel; a békekötéskor figyelembe fogják venni, hogy valamely ország kényszerből vagy önként csatlakozott a tengelyhatalmakhoz; Magyarország részéről nehezményezte az újabban egyre erőteljesebben angolellenes megnyilvánulásokat. (860) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német külügyi államtitkár-helyettessel folytatott beszélgetése megerősítette azt a benyomását, amit Hitler és a magyar honvédelmi miniszter tárgyalásakor nyert (I. 564. sz. irat), hogy a balkáni helyzetet nem tekintik véglegesnek; német—francia kollaboráció nem működik, Pétain környezetében erős ellenállás mutatkozik ezzel szemben. (862) 79