Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

440. 1940. X. 25. Róma 441. 1940. X. 26. Róma 442. 1940. X. 27. Róma 443. 1940. X. 27. Róma 444. 1940. X. 28. Róma 445. 1940. X. 29. Ankara 446. 1940. X. 29. Belgrád 447. 1940. X. 30. Ankara 448. 1940. X. 31. Budapest 449. 1940. X. 31. Budapest A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Olasz és német egyetemi hallgatók bolognai összejövetelén a németek kifejtették a háború utáni rendezésre vonatkozó elképzeléseiket; e szerint teljes szuverenitással rendelkező hatalmak csak Németország és Olaszország lennének, ők vezetnék a többi államot, melyeknek statutumát politikai érettségük, megszervezettségük és hatalmi helyzetük alapján állapítanák meg, ez Magyarországra is vonatkozna. (687) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követség munkatársai olasz politikusoknál tett látogatásaikkal igyekeznek ellensúlyozni a román propagandát; megállapítása szerint az olaszok a jelenlegi román—magyar határt véglegesnek látják, ezt a román féllel közölték. Érdekük a román—magyar ellentét elsimulása; a vasúti anyag és lakosságcsere kérdésében álláspontjuk nem határozott; a döntő szót a román—magyar kérdésben a németek fogják kimondani. (688) A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano közlése szerint következő nap Mussolini és Ciano Firenzében akarnak találkozni Hitlerrel a francia különbéke feltételeinek megállapítására. Olasz igények : Nizza. Korzika, Dzsibuti, Tunisz, ehhez feltétlenül ragaszkodnak. (690) A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano legbizalmasabb közlése szerint az athéni követ ultimátumot nyújt át Görögországnak, arra hivatkozva, hogy Görögország megszegve a semlegességi politikát, Angliával katonai megállapodásokat kötött. Követeli néhány stratégiai pont olasz megszállásához való hozzájárulást. (691) A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Teleki Mihály római látogatása legbarátságosabb légkörben és kedvező külsőségek mellett folyt le; Horthy levele jó benyomást tett Mussolinire, aki a román kérdésről nem nyilatkozott. (692) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Valószínű, hogy Törökország nem avatkozik be olasz—görög konfliktusba katonailag; figyelembe kell venni azonban az óriási angol nyomást, valamint hogy a törökök feltételezik, hogy Törökországra is sor kerül és preventív lépést tart esetleg szükségesnek. (692) A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ismerteti Smiljanic véleményét a román—jugoszláv és jugoszláv—bolgár viszályról; Románia nem törekszik reális együttműködésre, bolgár hivatalos körökben mindinkább tért hódít a revizionizmus eszméje. Jugoszlávia teljes elszigeteltségben van a magyar követ szerint, ezért törekszik baráti kapcsolat kidomborítására Magyarországgal. (693) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Törökország egyelőre valószínűleg várakozó álláspontra helyezkedik és semleges marad az olasz—görög konfliktusban ; Az ankarai német követtől igyekeznek szóbeli biztosítékokat szerezni Németország szándékait illetően. (694) Napijelentés O'Malley budapesti angol követ és gr. Csáky István külügyminiszter megbeszéléséről Az angol követ tiltakozott a német csapatok Romániába történt magyarországi átszállítása ellen. (695) A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Az olaszok a felárkérdésben saját álláspontjuknak igyekeznek megnyerni a németeket Magyarországgal szemben. A végleges magyar álláspont kialakí66