Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - III. A bécsi döntés végrehajtása. A háromhatalmi egyezmény létrejötte és Magyarország csatlakozása az egyezményhez. A Balkán-háború megindulása (1940. szemptember 1.—1940. november 23.)

let-Ázsiát és úgyszólván a sorok között Szovjetoroszországnak Indiát illetőleg Nyugat- és Dél-Ázsiát utalják ki. Megjegyzem, hogy egy külügyi magasrangú személyiség, amikor vele a hármas paktumhoz való csatlakozási lehetőségekről beszélgettem, mint magánvéleményét azt fejtette ki, hogy a paktum bevezető részében világos célzás rejlik arra nézve, hogy a japán és a tengelyhatalmak sávja közötti sáv Szovjetoroszország részére van konzerválva, ha az a paktumhoz csatlakozna. Fentiek kapcsán a birodalmi külügyminiszter rátért a berlini hármas paktumra és ennek előzményeire. Kifejtette, hogy már évek óta dolgozik e paktum létrejövetelén éspedig Oshima tábornokkal, a volt japán katonai attachéval és későbbi itteni nagykövettel. A japán hadsereg is emellett foglalt állást, míg végre a japán császár döntő szavával sikerült csak ezen eredményt létrehozni. Ribbentrop eredeti elgondolása szerint e paktumnak még a tavalyi német—orosz megnemtámadási szerződés előtt kellett volna létrejönnie. Utóbbit az akkori feszült helyzet juttatta hirtelenül dűlőre, amikor ő (Ribbentrop) úgyszólván az ott időző angol delegáció szeme előtt kötötte meg Stalinnal a paktumot. A birodalmi külügyminiszter itt megjegyezte, hogy akkoriban felajánlotta Stalinnak a közvetítést Szovjetoroszország és Japán között, és hogy a szovjet diktátor 24 órai megfontolás után el is fogadta ezt az ajánlatot. Azóta Ribbentrop állandóan ezen dolgozik s — amint mondotta — kilátás van arra, hogy sikerülni fog, mert a japánok belátták, hogy inkább dél felől int a jövő, az oroszok pedig szintén más irányban látnak nagyobb, ill. értékesebb célokat s területeket, ill. meleg tengert. Ribbentrop szavaiból az a benyomásom, hogy bízik egy szovjet—japán megnemtámadási szerződés megkötésében, és a továbbiakban bízik abban, hogy sikerülni fog Stalint a hármas paktumba belevonni azzal, hogy Szovjetoroszországnak átengedik mint érdekterületet a neki jutó természetes észak—déli sávot, azaz a japán sáv és a tengely sáv közötti részt, azaz Törökországot, Iránt és Indiát.

13

4 Fentiek után a miniszter szóba hozta Magyarországnak a berlini paktumhoz való állásfoglalását és a magyar—román konfliktust. Erről más úton már beszámoltam Nagyméltóságodnak. Sztójay s. k. m. kir. követ Küm. K 83. Berlini Követség — 1940—9. cs. Másolat. 11

4 Molotov szovjet külügyminiszter 1940. november 12—13-i berlini látogatása alkalmával vetette fel Hitler a Szovjetunió csatlakozásának kérdését a háromhatalmi egyezményhez, amit szovjet részről visszautasítottak. A tárgyalásokról lásd AdtAPol. Serie D. XI. 324, 325, 327, 328. sz. iratokat. Lásd még részletesen Ránki, 1973. A japán—szovjet semlegességi szerződést 1941. április 13-án írták alá Moszkvában. 652