Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

422. 1940. X. 15. Budapest 423. 1940. X. 15. Róma 424. 1940. X. 17. Belgrád 425. 1940. X. 17. Berlin 426. 1940. X. 19. Zágráb 427. 1940. X. 19. Ankara 428. 1940. X. 19. Ankara 429. 1940. X. 20. Budapest tűzésnek tekintik ; Spanyolország háborúba lépése nem valószínű ; Romániával szemben a helyzet feszült. A fokozódó magyar elkötelezettség Németország mellett a rokonszenvet Angliában határozottan csökkenti. Barcza nem számít német győzelemre, javasolja az USA-hoz fűződő kapcsolatok kiépítését, felfogása szerint a kontinens jövőjét az USA tartja a kezében. (664) A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Valeriu Pop és Manoilescu berlini és római látogatásának célja állandó német és olasz vegyesbizottság létrehozását elérni a magyarországi románok helyzetének ellenőrzésére; a magyar fél ezt elutasítja. (667) A római magyar követ számjeltárirata a külügyminiszternek Ciano intette a magyarokat, tartózkodjanak minden erőszakos cselekedettől Romániában, melynek területét a tengelyhatalmak garantálták. (667) A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A jugoszláv külügyminiszter-helyettes érdeklődött, mi az oka az olasz és német sajtóban rendszeresen megjelenő Jugoszlávia-ellenes cikkeknek? Ezeknek demoralizáló hatásuk van, a kormány a széthúzás miatt tehetetlen, nem világos, milyen külpolitikát fog folytatni. (669) A berlini magyar katonai attasé jelentése a vezérkar főnökének Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez valószínűvé teszi a közös támadó hadműveletet Jugoszláviával szemben. A Szovjetunió várt csatlakozása az egyezményhez elmaradt, némely csapaterősítések folynak a szovjet határon. Homlok a Szovjetunió elleni preventív háború lehetőségéről ír, a Kárpátok védelmének megerősítését javasolja. (671) A zágrábi magyar konzul levele a politikai osztály vezetőjének Horvátországi és dalmáciai német konzulok felső utasításra a jugoszláv hatóságokat az Olaszországgal való konfliktus elkerülésére intik ; ebből arra következtet, hogy a németek még nem terveznek akciót Jugoszláviával szemben, ennek előkészítése azonban folyik. Információt kér, hogy a brennen, valamint előzőleg a római és berlini találkozón szóba került-e a horvát kérdés? Benyomása szerint, ennek rendezésére csak a háború után kerül sor, ha csak a körülmények nem teszik sürgetővé. (673) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A török külügyminiszter nem tartja valószínűnek a közvetlenül Törökország ellen irányuló német támadási szándékot, sem a Görögország elleni olasz agressziót; ha sor kerül rá, mindkét esetben vállalja a harcot. A követ szerint Görögország megtámadása esetére még folyamatban vannak a tárgyalások. a török álláspont még nem tekinthető véglegesnek. (674) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A követ kérdésére a török külügyminiszter kijelentette, hogy korrekt török—német viszonynak nincs akadálya, ha Németország nem kíván Törökországtól semmi olyat, ami függetlenségét és létérdekeit veszélyeztetné, vagy ellentétben állna vállalt kötelezettségeivel. (675) A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Megbízható forrásból nyert értesülése alapján Manoilescu római tartózkodása során nagyszabású és sikeres magyarellenes propagandát fejt ki, főleg a német—olasz állandó ellenőrző bizottság felállítása és a magyarországi románok autonómiája érdekében ;a román propaganda ellensúlyozására utasítja a követet. (676) 64