Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

411. 1940. X. 9. London 412. 1940. X. 9. Belgrád 408. 1940. X. 8. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Budapest 407. sz. irat folytatásaként: Hosszú Vazul román püspököt közvetítésre kérte fel, de román részről továbbra is tagadják a magyar sérelmek jogosságát. (643) 409 . 40. X. 9. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Budapest Válasz a 404. sz. iratra : Olaszország részére nagyobb élelmiszer-kontingenseket csak a belföldi fogyasztás további megszorításával lehet biztosítani. Ez csak óvatos formában történhet, mert úgy tűnik, hogy az olasz kormány váratlanul erősen támogatja a románokat a magyarokkal szemben. (644) 410. 1940. X. 9. Napijelentés O'

M

alley budapesti angol követ és Csáky István külügyminiszBudapest ter beszélgetéséről Az angol követ érdeklődik, igaz-e, hogy Erdélyen át egyenruhás fegyveres német alakulatok vonulnak be Romániába? Csáky csak polgári ruhás németek átvonulását ismerte el, de az angol követ tudomására hozta, hogy Magyarországnak nincs módjában és szándékában esetleges német csapatátvonulásokat megakadályozni. A német csapatok jelenléte biztosítaná Romániában a rendet, ami Magyarországnak érdeke. (645) A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek. Komoly megfontolás tárgyát képezi az angol—román diplomáciai kapcsolat megszakítása (lásd. a 405. sz. iratot); az angol vezértitkár véleménye szerint a magyar kormányt nem lehet felelősségre vonni abban, ha a német csapatok Romániába Magyarországon át dunai úton mentek. (646) A belgrádi magyar követ levele a külügyminiszternek Szükségesnek tartja, hogy Jugoszláviával tárgyalásokat folytassanak területi kérdésekről, de figyelmezteti Csákyt, hogy Magyarországnak adandó esetleges engedmények automatikusan Jugoszlávia felbomlásához vezetnének, mivel a többi szomszédos állam (Bulgária, Albánia, Olaszország) hasonló igényekkel lépne fel. A fentiekkel kacsolatos beszélgetésről Smiljaniccsal, akivel a viszonya bizalmas, a mellékletben számol be. (646) Feljegyzés Smiljanic jugoszláv külügyminiszter-helyettes és Bakách-Bessenyey György belgrádi magyar követ beszélgetéséről Smiljanic a magyar—jugoszláv viszonyt nem a magyarlakta területek visszacsatolásával kívánná megoldani, hanem lakosságcserével, amelynek keretében a mintegy 500000 magyar helyett a Magyarországon élő kb. 200000 főnyi délszlávon kívül megfelelő számú rutént telepítenének át Kárpátukrajnából; további megállapításra szorul, hogy Smiljanic elképzelése csupán egyéni vagy hivatalos álláspontnak tekinthető-e. (647) A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Smiljanic nyugtalanítónak tartja Románia belső helyzetét; panaszkodott, hogy Románia nem méltányolta Jugoszlávia korrekt magatartását a román—magyar konfliktus ügyében és ellenséges érzelmeket mutat Jugoszláviával szemben. (650) 1940. X. 10. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin Ribbentrop tájékoztatása szerint a közeljövőben várható, de legkésőbb tavasszal Anglia legyőzése; USA belépése nem valószínű, mert akkor szembetalálná magát az erősebb japán flottával ; döntő akciók várhatók a Földközi-tengeren; a szovjet—német viszony jó. Sztójaynak az a benyomása, hogy a németek egy szovjet—japán megnemtámadási egyezmény megkötése révén szívesen vennék a Szovjetunió csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez: a Szovjetunió érdekszférájának hagynák meg Törökországot, Iránt és Indiát. (650) Melléklet 1940. X. 9. Belgrád 413. 1940. X. 10. Belgrád 414. 62