Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

384. 1940. IX. 26. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Budapest Közölje az olasz külügyminiszterrel, hogy a miniszterelnök harmadik erdé­lyi körútja során. Szilágy megye három járását kivéve, komoly incidensek nem fordultak elő, és informálódjon a visszacsatolt területeken tevékenyke­dő olasz és német megfigyelők tapasztalatairól. (617) 385. 1940. IX. 26. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin Kapcsolatban a 383. sz. irattal Weizsäcker külügyi államtitkár hangsúlyoz­ta, hogy Németország érdeke a romániai helyzet konszolidálása az olaj- és búzaszállítások biztosítása miatt. A követ felhívta Weizsäcker figyelmét arra, hogy Romániában nem tekintik véglegesnek az új román—magyar határt; Jugoszlávia vonatkozásában ismertette Magyarország területi igé­nyeit, minimális követelésként a Duna—Dráva vonalat jelölve meg; szóba került Törökország Németországhoz való közelítésének szükségessége; kér­te, hogy ennek érdekében a magyar befolyást érvényesítse. A Szovjetunióval kapcsolatban mindenképpen a zavartalan jó viszonyt hangoztatták, amely a Balkán-kérdésben a Szovjetunió hangsúlyozott semlegességi politikájá­nak köszönhető. (619) 386. 1940. IX. 26. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin Tippelskirch német tábornok bukaresti missziója kapcsán — hivatkozva a katonai attasé értesüléseire — jelenti, hogy 1—2 hét múlva német katona küldöttség indul Bukarestbe a román hadsereg átszervezése céljából. Kö­vetkező lépésként megszállják az olajvidéket, Antonescu hozzájárulásával; a megszálló német csapatok átszállítását Magyarországon keresztül, a ma­gyar kormány hozzájárulásával kívánják megoldani. (621) 387. 1940. IX. 26. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Róma Ribbentrop római és Ciano berlini látogatásáról Cianóval folytatott beszél­getés alapján a követ benyomása szerint sikerült az afrikai gyarmati kérdé­sek rendezése ; Olaszország bizonyára szabad kezet kapott Görögországgal szemben, ezért az olasz akció várható; Jugoszlávia ellen nem terveznek tá­madást. Ciano figyelmeztette Villanit, hogy a Romániának adott garanciát a magyar kormánynak komolyan kell venni, ezt a német csapatok romániai jelenléte is alátámasztja; helytelenítette az Erdélyben elkövetett atrocitáso­kat, amit Villani tagadott. Ciano véleménye szerint az év folyamán nem le­het számolni a németek angliai partaszállásával az angol ellenállás miatt. Franciaország még veszélyt jelenthet Afrikában. Villani bizonyosra veszi, hogy Ciano Berlinben találkozni fog Serrano Sunerrel, a tengellyel való szorosabb együttműködés érdekében. (622) 388. 1940. IX. 27. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Belgrád Összefoglaló a háború első évében folytatott jugoszláv külpolitikáról : fő törekvés a háborúban való részvétel elkerülése és a status quo megőrzése; alapvetően franko- és anglofil volt a politika és a közvélemény hangulata is, Franciaország összeomlása után közeledés látszott a Szovjetunióhoz; a Szovjetunió semlegességi politikája és a fokozódó olasz fenyegetettség ha­tására azonban váratlanul németbarát, Németországtól védelmet váró poli­tika tapasztalható; engedmények kisebbségi és gazdasági kérdésben Ma­gyarországtól, félelem a területgyarapodás miatt, tartanak a területi revízió követelésétől. (624) 389. 1940. IX. 28. Napijelentés Valeriu Pop, Crucescu budapesti román követ, valamint Vörnle Budapest külügyminiszter-helyettes megbeszéléséről A tárgyalás folyamán mindkét fél kölcsönösen a bécsi döntés rendelkezései­nek be nem tartásával vádolta egymást és előadta sérelmeit. (626) 59

Next

/
Thumbnails
Contents